Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3
JÖVEVÉNYSZÓKTITATÁSOK 5 orosz jövevényszavainak korai rétegében az átvétel idején még megvolt az a ebben a hangtani helyzetben. Minthogy mármost egyfelől a komi—orosz érintkezések a XI. században kezdődtek ugyan, sűrűbbé csak a XIV. század végétől kezdve váltak, de valóban bensővé csak jóval későbben lettek (vö. KALIMA: Die russ. Lehnwörter im Syrjánischen 182; LYTKIN V. szerint azonban már a XVIII. század előtt is „meglehetősen intenzívek" voltak ezek a kapcsolatok, I. i. m. 7.1.), 3 másfelől az említett típushoz tartozó (tehát í'aí'-típusú) átvételek figyelemreméltó száma csak bensőbb érintkezéssel magyarázható, valószínűnek kell tartanunk, hogy a zürjénséggel határos északi nagy-orosz dialektusokban a iat^> tet változás csak a XIV. sz. után ment végbe. Ez a megállapítás egyezik az orosz hangtörténetnek azzal a megállapításával, hogy az orosz nyelvemlékekben csak a XVI. századtól kezdve mutathatók ki ennek a hangváltozásnak biztos példái erről a területről. A két eredmény tehát kiegészíti és igazolja egymást. Ugyancsak fontos az orosz nyelvtörténet szempontjából a komi nyelv orosz jövevényszavainak egy másik tanulsága. Az orosz III, >K tudvalevőleg eredetileg palatális hang volt (s, z), és csak a XIV. sz. elején lett belőlük „kemény" hang (1. pl. KARL H. MEYER: Historische Grammatik der russischen Sprache I, 43. ].), a komi nyelv szempontjából tekintetbe jövő északi nagyorosz nyelvjárásokban pedig ez a depalatalizálódás bebizonyíthatóan még későbben, csak a XV. sz.-ban következett be (1. LYTKIN: JSFOufXLII/4, 21-22, MaTepHajibi H HCCJie^oBaHHH no pyccKOH AHaJieKTOJiorHH II, 139.). Mármost a komi nyelv néhány (kevés) régi orosz jövevényszavában orosz m helyén s, orosz >K helyén z, tehát palatalizált hang jelentkezik (pl. komi sar 'golyó'<C or. map; komi iéaé 'csésze', a régi nyelvemlékekben iéaé<i óorosz qaiufl; 1. LYTKIN: JSFOU. XLII/4,14, XloKJiaflbi AK. HayK CCCP 1928, 300. 1., XlpeBHenepMCKHH H3WK 146, stb. ; vö. még KALIMA: RLS.4 19, FUF. XVIII, 34, 55, de 1. WICHM.-UOT.). EZ tehát annyit jelent, hogy ez a régi vékony jövevényszóréteg a komiban még abból a korból való, amikor az ni, >K palatalizáltan hangzott, viszont a sűrűbb orosz-komi érintkezések idején, a XIV. század végétől kezdve, helyesebben a XIV. sz. után, ez a két hang valóban már „kemény" lehetett ezen a vidéken. Tehát ebben az esetben is az orosz hangtörténet hasznára fordíthatta a komiba átkerült orosz elemek hangtani tanulságait.5 De hasznát veheti az ilyen természetű megállapításoknak egy harmadik nyelv területén folytatott szókutatás is : a most megállapított hangtani jelenségnek a hatósugara túlterjedhet az orosz és a komi nyelven. Könnyen elképzelhető, hogy pl. komi közvetítéssel átkerült a chantiba egy ilyen régi s, é jelleget mutató orosz eredetű jövevényszó, és ha utóbb ez a szó a komiban elavult, sőt régi forrásokban sem került feljegyzésre, ma érthetetlennek 3 L. még alább a II. fejezetben. * RLS. = Die russischen Lehnwörter im Syrjánischen (MSFOu. XXIX). 5 Az itt szóba került kérdést összefoglalóan tárgyalja KALIMA „ÍJber die Bedeutung der finnisch-ugrischen Sprachforschung für die russische Dialektologie" c. dolgozatában (MSFOu. LXVII, 148 skk.) ; 1. még KALIMA : MSFOu. LII, 93 ; RAVILA : Annales Acad. Scient. Fenn. B. XXVII, 252 skk.; SELISCEV : Zum Stúdium der f innischugrisch—russischen Beziehungen (MSFOu. LXVII, 369 skk.). Több, ebbe a körbe vágó fontos hangtani jelenséget tárgyal és tisztáz V. I. LYTKIN a MaTepHajm H HCCJieMOBaHHfl no pyccKOft AMaJi e KTOJ"iornn II. kötetében megjelent szép tanulmányában : OoHeraKa ceBepHOBejiHKopyccKHX rcmopoB H 3anMCTB0BaHHH H3 pyccKoro «3bIKa B KOMHHCKHH. (Ezt a következőkben Phonet. rövidítéssel idézzük.)
