Nyelvtudományi Közlemények 54. kötet (1953)
Tanulmányok - Deme László: A nyelv fejlődése belső törvényeinek kérdéséhez 10
A NYELV FEJLŐDÉSE BELSŐ TÖRVÉNYEINEK KÉRDÉSÉHEZ 29 követeli a nyelvtől szótárának kiegészítését" (SZTÁLIN : MV. 228) és nyelvtani rendszerének tökéletesítését (uo.).15 A nyelv haladó fejlődésének e kapcsolata a társadalom haladó fejlődésével azonban a nyelvnek nem minden területén tükröződik egyformán (vö. CSERNIH : NyIK. II/5, 50 ; ZVEGINCEV : NyIK. III/l, 18). A szókincs bővülésének legtöbb esete közvetlenül kapcsolható a társadalom haladó fejlődésének tényeihez : az újonnan keletkezett vagy újonnan felismert tárgyhoz vagy fogalomhoz. A nyelvtani rendszer változásának tényei, akár új eszközökre gondoljunk, akár új szabályokra, már nem tükrözik közvetlenül a társadalmi fejlődés tényeit ; kialakulásuk okozati kapcsolata még a gondolkodási formák fejlődésével sem mindig nyilvánvaló. A hangtani struktúrával kapcsolatosan pedig nemcsak hogy a társadalmi fejlődésnek determináló volta nem nyilvánvaló, de még a fejlődés haladó, tökéletesedő jellege sem.18 2. Az új szó vagy új szóalkotási szabály, illetőleg az új nyelvtani elem vagy nyelvtani szabály, esetleg új nyelvtani kategória kialakulása általában a nyelv haladó fejlődésére, tökéletesedésére mutat. De a nyelvben történő változások közül nem mindegyik vezethető vissza a társadalom haladó fejlődésére, akárcsak mint közvetett, alapvető okra, s nem is minden változás haladás, tökéletesedés is egyben. Azok a változások, amelyek a nyelvnek mint rendszernek önmozgásából erednek, tehát nem hoznak a nyelvben újat, csak a meglévőt csiszolják ; nem vonhatók a tökéletesedést mutató változásokkal egy csoportba. Ilyenek : a nyelvtani asszimiláció ; a szavak analogikus alakváltozásai ; a kontamináció, az elvonás, a tapadás ; a hangtani asszimiláció, a kiesés, nyúlás, egyszerejtés, alaknyújtás stb. (vö. KAPANCJAN : MV. 134 ; ZVEGINCEV : NyIK. III/l, 14). — Ezek — éppen, mert a nyelvnek rendszer-voltából érthetők — nem valamelyik konkrét nyelv sajátos törvényei, hanem bármelyik nyelvben előfordulhatnak. Ezek általános nyelvi törvények (vö. ZVEGINCEV : NyIK. III/l, 12), de a nyelv haladó 15 CSERNIH szerint a nyelv fejlődésének belső törvényei szabják meg a nyelvfejlődés progresszív jellegét (NyIK. II/5, 57). Szerintünk; a nyelvfejlődés progresszív jellegét a nyelv társadalmi szerepe szabja meg : a nyelv fejlődése azért haladó fejlődés, mert a haladó fejlődésben lévő társadalomnak, annak haladásával együtt fejlődő, gondolatközlő eszköze. — Az azonban kétségtelen, hogy a belső törvényekműködése szabja meg a progresszív nyelvfejlődés jellegét, vagyis a kényszerű bővülés konkrét formáit és módját. 16 Ez CsEKNiHnél — aki a belső törvények „belső" voltát társadalmi függőségük közvetlenségi fokával méri — ilyesféle osztályokat eredményez : 1. szavak kihalása, keletkezése, elterjedése viszonylag belső törvények szerint történik (mert a társadalmi fejlődés mint indító ók elég világos) ; 2. új nyelvtani kategória keletkezése nem teljesen belső törvények szerint történik {mert a gondolkodás fejlődése mint ok elég világos, ha nem is oly közvetlen, mint a szavaknál) ; 3. nyelvtani asszimiláció, analógia stb. teljesen belső törvények szerint (mert az ok itt a nyelv rendszer-voltának kényszerítő ereje, azaz sajátosan nyelvi) ; 4. a hangváltozások a legbelsőbb törvények szerint folynak le (mert sem társadalmi. kötöttségük, sem progresszív jellegük nem világos ; inkább a rendszer önmozgásának eredményei) (Az egészre 1. NyIK. II/5, 54 — 55). — Az osztályozás, illetőleg az egyes megállapítások alapjául szolgáló szempontnak az a fő gyengesége, hogy a nyelvfejlődés belső törvényeire gondol általában, nem pedig valamely nyelv fej lődésónek belső törvényeire. így további eredményeink ettől eltérőek lesznek, mert szempontunk is más.
