Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Kisebb közlemények - Rubinyi Mózes: Simonyi Zsigmond levelei Budenz Józsefhez 277
284 RTJBIXYI MÓZES kissé beszélgetni finnül. Ujfalvy ur mindjárt megajándékozott néhány munkájával s gazdag könyvtárát rendelkezésemre bocsátotta. A többi közt azt tervezi, hogy ősszel elmegy Közép-Ázsiába. Mi most sógoránál lakunk. Megismerkedtem továbbá Grünwald úrral, kinek mindenféle nagyra törő, de kissé emésztetlen és konfúz plánumai vannak. Volt alkalmam egy rögtönzött előadást hallani tőle a Société PMologiqueban, melyet azonban jobb lett volna elhallgatnia, tekintettel azon benyomásra, melyet rám tett. — E héten még Sayousszal is megismerkedünk. Jövő héten végtére elvégzem a Müller-forditását, s aztán megint egészen az ugornyelveké leszek — hála Ujfalvy ur könyveinek, melyek közt csakugyan mindent megtalálok, a mire szükségem van. Kérem professzor urat, küldje meg a mordvin-nyelvtant, ha már elkészült, és irja meg, hogy volt megelégedve dolgozatommal. — A mellékelt két lapot szíveskedjék Szarvas urnák átadni uj adresszemmel együtt. Szives üdvözlettel hive Simonyi Zs. 10. Paris, Rue de Rennes 97. 1876. máj. 29. Nagyon tisztelt professzor ur! Nagy örömmel fogadtam levelét s a vele egyidőben érkezett mordvin grammatikát, s mindenek előtt nagyon köszönöm ezt és dolgozatom sorsáról való szives gondoskodását. A mordvin optativust illetőleg, félek, hogy igaza van, s elég különös, hogy Ahlq. és Wied. ugy minden alap nélkül a sodazat, vanozat stb. 2. személyeket nyelvbeli tények gyanánt közlik. Azonban prof. ur paradigmájában is, nem tudom, lehet-e a -za- szótagot másnak, mint módképzőnek magyarázni; legalább az első személyekre nem látok más lehetőséget, ha csak azon kétséges föltevéshez nem folyamodnánk, hogy a 3. személyek analógiájára képződtek. Iparkodom mindent látni és hallani, a mi megérdemli. De ezek közé nem számítom Lenormant elméletét. Utolsó terjedelmes munkáját nagy kíváncsisággal olvastam el, még Berlinben. De, megvallom, az ugor nyelvekhez való közelebb viszonyt nem voltam képes a szumeri nyelvmaradványokban fölfödözni. Ugy látszik, Lenormant az altáji nyelvek közül véletlenül éppen a mienkkel ismerkedett meg valamennyire, s azért hitte, hogy az ő uj agglutináló nyelve az ugor csoporthoz áll legközelebb. Bizonyítva, azt hiszem, még nincs itt semmi, s nem is látom át az egésznek célját és hasznát. Egészen máskép állna a dolog, ha mindjárt olyan szembetűnő egyezéseket találtak volna, mint a szanszkritban, mikor fölfödözték, a göröggel s latinnal. Akkor ugyancsak meg volna könnyítve az altaisták munkája, holott így, a mint áll a dolog, épen nem látszik meghálálni a rá fordított munkát, még olyan szellemes emberét sem, minő Lenormant. Annál csodálatosabb, hogy Donner egy pár nap előtt ide érkezett cikkében egészen csatlakozik Lenormanthoz és kiváltkép az oszt jakkal való hasonlóságot födöz föl a szumeri nyelvben! Talán azért, hogy az osztjákok az ugor népek közül legközelebb laknak Babylonhoz?! Oppert és Halévy uraknak be vagyok mutatva. Az École des Hautes Etudesben Bréal szemináriumában veszek részt, mely nagyon derekasan dolgozik (gramnu comparée). Eljárok a Société de Linguistique és a Société philologique gyűléseire; az előbbi, ugy látszik, sokkal többet ér. Sayous úrral is megbarátkoztunk s nagyon derék embernek találtuk: nem kisebb érdeme, hogy egyszer jól megreggeliztetett bennünket.