Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Kisebb közlemények - K. Sal Éva: Vásik 260

VÁSIK 261 durch schaben glátten', VK. uöc

ts§g£§ía'

'CKoöjiHTb] schaben', Vart. #O$Í£L( CKoöjiHTb | echaben', Likr. uoJsSylayz1

(imperat.

uats/V) 'CKoöjiHTb j schaben'" Mj. uqx

myja

y

3

'CKoöjiHTb | schaben', Trj. "MOctpyfa^^kaapia (veitsella) í (mit dem messer) schaben', u

uötsre

(imperat.), u

uotsYan£§£a

/

3

(intr.) 'kaapia schaben', a

uötsr§y£§£

<

á~y3

(mom.) 'kaapaista (veitsella) „OAHHTB paat" | „einmal" (mit dem messer) schaben', Ni. wzfmjd' 'kaapia (puu-„villaa"), puhdistaen kaapia (juuria) | (holz"wolle") schaben, sauber echaben (wurzeln)', Kaz. U$%Ííl. '(veitsella) kaluta, CKoöjiHTb | (mit dem messer) schaben', wo||m||: uosmi, uosma (imperat.) 'kaapia (puun„villaa"), hangata, hangaten pehmittaa (juuria), sukia (hevosta puisella sualla), ajaa sileáksi, paljaaksi (páá, leuka); CKoöjiHTb | schaben (holz„wolle"), reiben, weich reiben (wurzeln), striegeln (das pferd mit einem hölzernen striegel), glatt, kahl rasieren (den kopf, das kinn), ucfziiiAgi (frekv.), 0. qzida 'hangaten puhdistaa ja pehmittaa juuria; kaapia (puun villaa); kaapia paljaaksi, ajaa (párta); (veitsella) kaluta. CKoöüHTb | wurzeln sauber abreiben und aufweichen; echaben (holzwolle): kahl schaben, rasieren (bárt); (mit dem messer) schaben' (KARJ.-TOIV. 261 ab); vog. (AHLQV.) alám, askam, as/am 'harken, rechen', (MŰNK.) K. gsyqu: akivan gsyqu 'egybe gereblyélik', N. osyi 'késsel gyalulni, finom forgácsot hasítani', ossi' 'szalagforgács', ossi' kasajil osyawé 'crpy>KKH Cb HO>KOMI> cTpywaTb' (VNGy. IV, 400, I, 4, 181, II, 680), ? T. il-askhéts: usíamém il-askhéts 'ruhám elviselődött' (NyK. XXIV, 307), (KANN. mscr.) TJ., TC. ask-FL. ósy-, FSzo. ösi'y- 'schaben, CKOÖUHTb (ledér mit dem messer), abschaben (blut vom ledér)', Szo. ösry- 'schaben (feine spáne von einem baum)', PL., Szo. óssi 'als handtuch gebrauchte feine spáne; aepeBHHHoe nojiOTemie, crpy>KKH', TJ., TC. ask-, AK. ásy-, KK., FK. álsy-,

P. «£/-, ÉV., DV., AL.. KL. ass-, FL. ösy-, Szo. ősry- 'harken, zusaminenharken, (mit der heugabel heu) zusammenziehen, -raffen, ÉVS. ie.iassent-, AL. ialassand- 'glühende kohlen auf die seite scharren; >Kapt 3arpecTH'. (LrKONE^Sanav. 688 fi., lp.. TOIVONEN FUF. XIX, 97—8 fi., lp., ?votj, osztj, LIIMOLA FUF. XXII. 170—1 fi., lp., ?votj. osztj., vog.). LIIMOLA a vogul szókezdő *fi eltűnésére a következő példát hozza föl: TJ. aMi m 'ich werde', AK. ölám, ÉVK. n.iA*m, DV., AL. alldm,

FL. öleym etc. 'ich bin' (KANN., WogVok. 166, 194), zürj. mini, votj. vilini, magy. van stb. FUF. XXII, 171). Ha a hangtani megfeleléseket nézzük, 1. a vásik ezó kezdő hangjánál nincs probléma. 2. Az á- hangmegfelelésre vö.: vog. (KANN. SETALAnél) AK. más. FK. más 'loch', 'körperverletzung', P. most^ 'krank', AL. mas 'loch', 'naturfehler', FL. mös, Szo. mőz 'loch', 'krankheit'; osztj. (KARJ.) Trj. mots 'krankheit'. Ni. ntttf, Kaz. mos, O. mos 'krankheit', Trj. mötsdy <§- krank sein', Vj. mq\%sdylj- 'sich langweilen', magy. (R.) -máz:hagymáz 'flecktyphus', (diai.)-más, -mász (Toiv. FUF. XIX. 74). A fié -*-, m.

-á- megfelelésre nem találtam példát. 3. A m. -s megfelelőiként az egyeztetett nyelvekben a következő hangokat találjuk: fi. -*-, lp. -sk- (a kérdéses votják adattal nem foglalkozom, 1. bővebben FUF. XIX, 98), osztj. -t§- és nyelvjárási megfelelelői, vog. -$-, -s-. Ezek a hangok TOIVONEN szerint a fgr. *c folytatói (i. h. 208. 214, 215, 216), kivéve a lp. -sk-t, mely a fgr. *ck megfelelőjének lát-