Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Tanulmányok - K. Sal Éva: Az obi-ugor nyelvek tagadó névmásainak kérdéséhez 210
214 K. SAL EVA II. A tagadó névmások szerkezete. 1. 'senki' jelentésű tagadó névmások: VogÉ. Itt a tagadó névmások alapja határozatlan névmás: yátpa 'valaki' (VNyj. 14). Ez azonos az É. yo'ti, KL khot stb. 'minő, micsoda' jelentésű kérdő névmással (BEKÉ: Das finnisch-ugrische Indefinitum. KSz. XIV, 139). A -pa nyomatékosító partikula. ne-mat yátpa nem-yátpa nyomatékosított formája, ne-mat jelentése 'semmi', tehát ne-mat yatpa 'semmi valaki'-t, 'senki'-t jelent. A névmások előtagja nem- tagadó partikula, m-mel kezdődő utótag előtt ne- (HUNF., NyK. XI, 100). VogNy. A tő kha- a yo- névmást ő nyelvjárási változata, -n ugyanaz a névmásképző, mely a személy és mutató névmásokban van (FINCZICZKY: NyK. XLVII, 387). A -ghwa nyomatékosító partikula. Érdekes KL. alak ul-yan,a. Az obi-ugorságban csak ezt a névmást találtam imperativusi tagadószóval negativálva. Talán a mondatban lévő tiltó szerkezet lehet az oka. Azt a mesét, melyben előfordul, MUNKÁCSI északi nyelvjárási közlője SZOTYINOVA mesélte középlozvai nyelvjárásban. Ugyanebben a mesében az északi nem-yMpa' alakot is megtaláljuk. KL. khqls 'ember' csak tagadó mondatban jelent 'senki'-t. Megvan ez az oszt jakban, és a lappban is találtam rá példát: olmus 'Mensch', 'jemand', tagadó mondatban 'niemand'-ot jelent (LAGERCRANTZ, Sprachlehre des Nordlappischen nach den seelappischen Mundarten 58). A P.-i, ÉVZ.-i, ÉVK.-iés DV.-i kérdő névmásokat a tagadóigének igenévi a'akja előzi meg. VogKel. Ezekben a nyelvjárásokban a kérdőnévmás nyomatékosító nélküli alakját és előtagként, tagadó igenevet találunk. Az egyetlen oqt'ikhon-nar a nyomatékosított forma, itt a nyomósító maga is névmás nar 'mi, ami' (VNyj. 198), így a szó jelentése 'nem-ki-mi'. VogD. A névmások alapja olyan, mint a keleti nyelvjárásokban. Előtagként a tagadó ige a indicativusi és üy igenévi alakját használják. Itt is megtaláljuk az 'ember' szót tagadó mondatban 'senki' jelentésben, mint a KL.-ban: khqlás (MŰNK., VNyj. 270). írod. nyelv. Megegyezik az északival. Osztják. A személyre vonatkozó tagadó névmás nem- és liojat 'ember' szó összetétele. Gyakoribb az az eset, amikor yoj, yojat, nenyo, néijyoi, npjyui 'ember' jelentésű szavak előtt tárgyra vonatkozó tagadó névmás áll 'kein' jelentésben (az előtagot a tárgyra vonatkozó tagadó névmásoknál tárgyalom). Az északi nyelvjárások közül csak a Kaz.-ban találunk tagadó névmás és partikula nélküli alakot, i góia $' tkp. 'egy ember', de tagadó mondatban 'senki' a jelentése. Ez a változat megegyezik a déli és keleti nyelvjárásokkal. OsztjDél. 'kein Mensch'-szerű szerkezet, vagy tagadó mondaton kívül 'niemand' jelentésű szó nincs. A 'senki' kifejezésére határozatlan névmást vagy Zaját, %oi 'ember' szavakat használják nem tagadó partikulával, sem tagadó névmással negativálva, hanem di, i 'egy' számnévvel nyomatékosítva, csak tagadó mondatban. Tehát 'egy ember nem', 'egy valami nem' — 'senki'. (A vogulban fordítva, a személyre vonatkozó tagadó névmást alkalmazzák tárgyra.)
