Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok (m. szín, cser. ßa·žek, cser. ßiye, cser. ßila, cser. ßuistek, cser. i#a-o·mež, cser. jayem) 40

46 BEKÉ ÖDÖN (vö. NyK. XLV, 339). A 'gyökér' jelentésű cser. §oz, §áz eredetileg külön szó volt, mint a zürj. (WICHM.) V., S., Pec., L., U., PJ. vuz, I. vüz, PK. vudz, votj. (WICHM.) G-. vfzf, M., J., MU. vizi, (MŰNK.) S. vidzi, M., J., G. vizi, K. v§z§ 'Wurzel* bizonyítja. A zürj. WICHM. vez: V., S., L., P. tui-v. 'Wegkreuz, Wegscheide', S., L. vezgn munni, U. v. munnis 'vorbeigehen (ohne zu treffen), sich„ verfehlen, (S., L. auch) vorbeigehen (einander begegnend)', I.,U. vezin 'kreuzweise,übers Kreuz, gegeneinander' alak és jelentés tekintetében is egyeztethető a cser. szók alapszavával, ellenben a finn vita 'schief; schiefe Lage* kapcsolatát hangtani szempontból még alaposabban meg kell vizsgálni. Cseremisz B. (iiyé'. RÁSANEN a cser. B., GK. jSek, B. f$ey-at, M. fíek-át, pey-at 'sehr, ganz (VAS. B. /Sek 'coBceM; ganz, gánzlich, völlig'1

) szót a kaz.-tat. (RADL.) bik 'sehr', ktör. stb. bak átvételének mutatja ki, de kérdőjellel idevonja a cser. fiiyd 'ganz, allé' szót is. Ez az alak vagy sajtóhiba, vagy hibás följegyzés, mert nálam P., B. fiiyé', UJ. fiüyé' 'alles' alakja van, s VAS. szótárában is B. fíiye áll. A többi nyelvjárási változatok világosan elárulják a szó eredetét: UP., USj., CK. fiujye', JT., JO-, K. pwiye id : a (iuj. 'fej' -ye ragos komitativusi alakja. Egy Kazánban 1879-ben megjelent kel. cser. nyelvjárást feltüntető műben fiijye, egy ugyanott 1894-ben ufai nyelvjárást feltüntető műben pedig fiüjye fordul elő (SZILASI). A szó GENETZ permicser, szövegeiben (iejye (olv. ftdiye), pl. m§n ftdjye sind'éem 'ich weiss alles' (3.). SZILASI szerint GENETZ ftujy-ok alakban is följegyezte, a pojye azonban bizonyára sajtó- v. íráshiba fiejye helyett. Az esszivusi alak GENETZDÓI fidjyen, nálam B. fiiyen-at, BJp. fiiyin-at 'mindnyájan'. Ez az alak névragokat és birtokos személyragokat is fölvehet: Plur. 1. sz. genitivus: B. fíiyenan-at, fiiyesnan-at, BJp. fíiyinnan-at,P. fíiyinnan-at 'mindnyájunké'; 2. sz. BJp.ftiyindan(-at), P. fiiyindan-at, B. piyestan-at 'mindnyájatoké'; 3. sz. BJp. fiiyln§st§n{-at), P. ftiyin§st§n-at, B. fiiyést§n(-at) 'mindnyájuké'; —accusativus: 1. sz. B. ftiyesnam-at 'mindnyájunkat'; 2. sz. piyéstam(-at) 'mindnyájatokat'; 3. sz. fiiyésfám v. fiiyéédstdm 'mindnyájukat'; — *) Nálam a szó csak tagadó mondatokban fordul elő, pl. B. -fie'k uzma-s uke 'egyáltalán nem lehet látni'; §ek kotqm[o] o sü 'egyáltalán nincs étvágyam'; §ek-at om doí, om9

gaje, om gots

'egyáltalán nem jövök, nem megyek, nem eszem'; M, fíey-át om dol, om gaje, om gots ua.; CK. §ek u-z§n b'mSl 'egyáltalán nem láttam'.