Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok (m. szín, cser. ßa·žek, cser. ßiye, cser. ßila, cser. ßuistek, cser. i#a-o·mež, cser. jayem) 40

SZÓMAGYARÁZATQK 41 'csúnya, rút; hasslich' (s§Bat -e arab sifet, syfat 'die aussere Förm'). A szó a csuvasbán valószínűleg a tatárból való átvétel, s RABANEN szerint a cseremiszben is: C. s§n 'arc, szín'; pl. sőnze' joksarye' 'arc(színe) piros', os sőna'n 'sápadt (tkp. fehér) színű', s§nz{é) uke 'nincs színe, rossz színben van', űefie'r s§na'n 'szép(arcú)', sonddme 'sápadt (tkp. színtelen)', fint<sö semalye s§na'n 'a víz sötétes (tkp. feketés) színű'; CK. s§n 'arc; arcszín', pl. ^joksa'r söna'n 'piros színű', sopka' s. 'sápadt színű', sénze pMe'n 'rossz színben van (tkp. eltűnt a színe)', maris ően fiatőze ik sőna'n ©"?oí 'a férj és feleség hasonlít egymáshoz (tkp. egy arcúak)3 ; JO., V. snn 'arc', pl. sfi'net sa'je 'jó színben vagy (tkp. arcszíned jó)'; V. ja'skar sfi'nan 'piros­pozsgás arcú', JO. ja'skar sn'ndn i'mni 'vörös színű ló', fídúé'ron sn'nzfi §a'z§n 'a vászon kifakult, színé kiment', JO., V. ik snneskd 'egyforma színű', JO. imni'em kö'yőnek ik s. 'mindkét lovam egy­forma színű'; ÖN. s§nle\ (REGULY-BUDENZ) senle (helyesen s§nle), 0., CK., UJ. sdlne, JO. sn'lnn (hangátvetéssel) 'szép'. A jelentésre nézve vö. P., B., M. tluri'%, MK. űure'i, UP. Uure\ UJ., CÜ. űuri', CÜ., CK., C. t&ri', JT. tsd're, JO., V. tso'rei, K. tsd're 'arc, arcszín' (a kazáni-tatárból: BÁL. ciraj 'arcvonás, kiné­zés; Gesichtzüge, Physiognomie, Aussehen' Ris.); pl. UP. moto'r Űurea'n 'szép (piros) arcú', Uure'z uke, sapé'mon 'rossz színben van (tkp. nincs színe), sápadt lett', űuré't§m§ 'sápadt', tsuré't§m§ tü'fidr 'kifakult ing', tü'(3§r tsure' kaje'n 'az ing színe kiment', tstfa'n Űure' moto'r b'y§l 'a festék színe nem szép', uza'ryé Uurea'n ti&Jk 'zöld színű festék', je'r> lü'őén Uure'z kaje'n 'az ember ijedté­ben elsápadt'^ je'y sirci, tsuré'zd kaja' 'az ember haragszik, elsápad'; CÍJ. lü'ő§n íidlt Udri'z kd'jős 'ijedtében egészen sápadt lett'; CK. íUri'ydUdn ftb'zdn, s§'nz uke 'arca sápadt lett, nincs színe; K. e'őem ydfiora'jas tdygti'lmdkd tsdré'ydtsdn fia'z§n, kdkd'ryen 'SLZ ember, mi­után betegeskedni kezdett, sápadt arcú lett'; JT. je'y s§őd'ska, tsőré'ze fto'zes 'az ember haragszik s elsápad', tsőré'ze b'so li'n 'arca fehér lett', ío'yor tsőré'ze sa'je 'az ing színe szép', fa'y<=>r tsd'rem ke\tse, fint s^'p^ses 'az ing színét kiszíja a nap, a víz', ts§ré'd§me t&'yqr, tstta'ze tsd'ld'ka'jen m&'ék^n 'kifakult ing, a festék a mosás­ban teljesen kiment'; JO. ftdné'rdn tsdré'izd ke'jen 'a vászon színe kiment'; UP. ki'ndS Uure' tö'lőn 'a kenyér szépen megsült (tkp. megjött a színe)'; JT. ki'nDe tsé're sa'i Un ua. (tkp. 'szép lett a színe)'; CK. kinde'-tí§rv tb'Wn by§l, komaka'm kua'tl{e) b'y§l 'a kenyér nem sült meg szépen, a kemencém nem volt jól befütve (tkp. nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom