Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Zsirai Miklós: Az összehasonlító nyelvtudomány emlékünnepe 107

AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ NYELVTUDOMÁNY EMLÉKÜNNEPE

111

óta hírhedtté csúfított lapp szó, s kerül helyébe a magyar fülnek sokkalta kellemesebben hangzó finn.

Bajos volna pontosan megállapítani, hogy ScHLözEKen és a göttingai történeti intézet igazgatóján, GATTERERen kívül kinek milyen része volt a pálfordulás előidézésében, illetőleg az Affinitás tartalmi, szerkezeti kialakulásában. Joggal gondolhatunk pl. a híres cseh szlavistára, DoBRowsKYra, aki svédországi és oroszországi tanufcnányűtjáról visszatérve, a M. Hírmondó ban egy levelet tett közzé, amelyben egyebek között ez olvasható: ,,Sok hasznát vettem volna, ha Magyarul értettem volna. A született Magyarok tsudálkozva halgalnák beszélleni a Petersburgban szolgáló Finn Országi leányokat. Nem lehet kételkedni ezen két nyelvnek atyafiságáról . . . Kívánnám, hogy valamelly tudós Magyar erről bővebben értekezne Porthan Professor Urral, ki Finniának fő Városában, Aboban eggy tökélletes Finniai Szótárnak ki-adásában fáradozik. A Finniaiák a halat cala, a kezet kcisi, a követ kiwi, a vizet wesi, a nyelvet kiéli-nek nevezik.“ (Kiss Ernö:NvK. XXX., 238.)

Hadd említsem meg, hogy Porthan, a finn nemzeti tudományok megalapítója, éber figyelemmel kísérte a finnugor nvelvhasonlítás eseményeit: megjelenése után azonnal ismertette, méltatta s értékes finn adalékokkal egészítette ki Sajnovics könyvét, járt Göltingában, tanult magyarul s levelezett magyarokkal, köztük Gyarmathival ,is.

Még több okunk van a jénai Büttner megtermékenyítő hatására gondolni. Gyarmathiék már Göttingába utaztukban tisztelegtek a kedves öreg „lingvistánál, ki több nyelvekről akar Lexicon! kibotsatni, mint a Muszka Czarné Polyglottájában vagyon“ (MXy. XL., 359), s később december legvégén megint meglátogatták. Ez alkalommal Gyarmatin egy hétig naponta 3—4 órát töltött a lelkes tudós dolgozó szobájában, miközben elmemozdító eszmecserét folytattak a nyelvek egymáshoz való viszonyáról. A magyart Biittner is a finnugor nyelvek közé sorolta, pontosabban a következő nyelvekkel rokonította: 1. finn, 2. észt, 3. karjalai, 4. olonyeci, 5. északi-lapp, 6. délilapp, 7. keleti-lapp, 8. permi, 9. zűrjén, 10. mordvin, 11. moksa, 12. cseremisz, 13. votják, 14. vogul Csulim körül, 15. vogul Verchoturje körül, 16. yogu.1 Cserelijm (nyilván: Cserdin)

körül, 17. vogul Berjozov körül, 18. osztják Berjozov körül,