Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)
Tanulmányok - Átányi István: Marcus Wöldike magyar-grönlandi nyelvhasonlítása 152
152 ÁTÁNYI ISTVÁN Marcus Wöldike magyar-grönlandi nyelvhasonlítása 1746-ból. SAJNOVICS Demonstratió}áimk utolsó paragrafusában, melynek címe „Idioma Ungarorum & Lapponum Idem esse confirmatur ex sensu quorundam Celebrium Authorum", szól GERHARD ScH0NiNG-nek az északi népek eredetét tárgyaló művéről (Afhandling om de Norskes og endeel andre Nordiske Folkes Oprindelse . .. etc. Sor0e, 1769). E mű első fejezetéből megtudjuk, hogy a scythák egyrésze egykor elszakadt fajtestvéreitől és messze északra vetődött Baskiriába, itt pedig hosszas érintkezésbe került hun és finn népekkel, vagy részben keveredett is velük: „ . . . havt der lsenge Omgang med Hunniske og Finske Folk. eller blandet sig tildeels med samme" (40. 1.). Átadjuk a szót a művet ismertető Sajnovicsnak: „Tum in Nóta1 ) subjungit: His innititur, quod quidam Finnos & Ungaros ejusdem originis esse existimént.2 ) Quia verő eodem in loco citatur Dissertatio D. Wöldike de convenientia linguce Ungaricce cnm Grönlandica*) monenduim Lectorem duxi, a D. Wöldike mequaquam hanc convenientiam assertam fuisse. Habui Dissertationem ipsam . . . mihi commodatam . . . Neque ipse Author ex pauculis illis, quse Grönlandi cum Ungaris habent *) (1) jelű lapaljai jegyzet (u. o.). 2) „Heraf den Liighed mellem Finner tildeels og Hungarer, paa Grund af hvilken endeel har anseet dem for at víere af felles Herkomst" (u. o.). 3) Betrenkning Om det Grefnlandske Sprogs Oprindelse og Uliighed med andre Sprog. Forfattet af M. W. (Skrifter, som udi Det Kipbenhavnske Selskab af Lsiirdoms og Videnskabers Elskere ere fremlagte og oplseste i Aaret 1745. Kipbenhavn 1746. 129—156 1.) — Latinul (De origine Linguse Grönlandicse, ejuscjue a C*teris linguis differentia) ugyancsak a koppenhágai tudós társaság Scripta Latina sorozatában (II. 137—162). Ezt olvasta Sajnovics. — Ezenkívül francia ismertetése a Mercure Danoise 1754 augusztusi és szeptemberi füzetében. A kérdéses lapalji jegyzet nemcsak erre, de LEIBNIZ Brevis designatio raeditationum de Originibus Gentium, ductis potissimum ex indicio linguarum (Miscellanea Berolinensia I. Berlin, 1710) c. írására is utal.
