Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Hegedűs Lajos: Palatogramm-mérés 64

PALATOGRAMM-MÉRÉS 65 felvételek a nyelv artikulációs mozgásainak megfigyelésénél csak a középvonal helyzetére adnak megbízható támpontot. Pedig kétségtelen, hogy a hangszín pontos meghatározása céljából nemcsak a nyelvhát középvonalának helyzetét, hanem a nyelv peremének viselkedését is ismernünk kell. A nyelv szélei ugyanis éppen úgy, mint a nyelvhegy, emelhetők és süllyeszthetők. Ez által a nyelv tömege bizonyos mértékben homorú vagy domború formát ölthet, s így a szájpadlás különböző részein különböző jellegű érintkezési felületeket alkothat. Ezeket az érintkezési felületeket a röntgenfelvételek természetes okokból (fedés, takarás) nem mutathatják. 2. Igen sokat nyom a latban az is, hogy a röntgenfelvételek (röntgenfilm, röntgen-hangosfilm) készítése túlságosan költséges, a mellett ügyelnünk kell arra, hogy a kísérleti személy röntgenfény-adagolása ne lépje túl a megengedett határt, mert különben a vizsgálódás egészségének rovására történik. Ez pedig azt jelenti, hogy a felvételezés csupán néhány másodpercig (5—6 mp.) tarthat. Éppen ezek a körülmények késztetnek bennünket arra, hogy egyes nyelvterületek hangállományának vizsgálatánál még ma is a palatografikus eljáráshoz folyamodunk (v. ö. CBÜRY BÁLINT, Szamosháti palatogrammok: NyK. L, 64—70. 1.). A haladás és tapasztalat szempontjait azonban itt is érvényesítenünk kell. Éppen ezért néhány megjegyzést szeretnék ehhez az eljáráshoz fűzni. a) A mesterséges szájpadlást, melynek ma már gyors előállítási lehetőségei is megvannak (WETHLO, Sofortige Herstellung eines „künstlichen Gaumens": Vox 16/1930, 4—5. 1.), legjobb használat előtt feketére lakkozni, mert így a finoman ráhintett fehér por éles kontrasztot ad. Fedésre a rizspor nem bizonyult alkalmasnak, mert hamar pépesedik, s a gyorsan száradó pépet az egymásutáni vizsgálatoknál kényelmetlen eltávolítani. Sokkal jobb szolgálatot tesz a magnéziumpor, az előbb említett okon kívül azért is, mert szemcséi finomabbak s a fedés egyenletesebb. b) A mesterséges szájpadlás felületén 10 mm-es távolságra fúrjunk lyukakat a természetes mélységi viszonyokhoz alkalmazkodva. Ezen eljárásunknak igen sok hasznát látjuk az érintkezési felületek megrajzolásánál, mert az egyenlő távolságban elhelyezett lyukak biztos támpontot nyújtanak a rajz helyes és pontos elkészítéséhez. Nyelvtudományi Közlemenyek. LI. 5