Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Lakó György: Finnugor végmagánhangzó-kérdések 26

FINNUGOR VÉGMAGÁNHANGZÓ-KÉKDÉSEK 47 egy *silmi: silmán képviselt, a *jazie =~ *járji fejlődés után a nominatívusok közös z-je könnyen indítékul szolgálhatott arra, hogy az előző paradigma mintájára egy analógiás *jar>i: * javán paradigma keletkezhessek. Ahogy a közös nominatívusi i RAVILA feltevése szerint kiindulópontja lehetett annak, hogy eredeti értövek átmenjenek az e-tövek közé, éppen úgy megvan az elméleti lehetősége az ellentétes folyamatnak is! A finnben azután e szóban éppen úgy kiegyenlítődés történhetett az á-tövű függő esetek javára, mint az eredeti ö-tövek többségében, s így egy közbeeső *jáya: *jarian fejlődési állomás folytatójának tarthatjuk a mai jáá : jüan paradigmát. *jáj)e korai közfinn alakra utal szavunk mordvin megfelelője, E.<e?, eu, ej}, ij, M. jej, ej is (vö. .RAVILA : FUF. XXIII, 35—6 és Vir. 1939, 108), tekintettel arra, hogy a mordvinban rövid első szótag után finn *e helyén szokott magánhangzóhiány jelentkezni, míg viszont a fi. -á megfelelője, ha bizonyos feltételek mellett elváltozva is, de általában megmaradt.1) VI. Végére jutottunk lapp-finn-mordvin összehasonlító szóvégi vizsgálatainknak. Eredményeinket, ül. következtetéseinket, melyeket e vizsgálatból a lapp nyelvre nézve levonhatunk, az alábbiakban összegezhetjük: 1. A lapp nyelv szókészletében vannak szavak, amelyek az -a =- -i, ül. -a ií. -i változás előtt kerültek át a közfinnből a lapp nyelvbe. Az -a (-a) *—í változás OJANSUU valószínű feltevése szerint valamely e hang közvetítésével valósult meg, — lehetséges, hogy zárómozzanata egybeesik azzal a közfinn -e (%) =- -i változással, amely a kéttagú e-tövek nominatívusában ment végbe. Az utóbbi változás régibb, mint a közfinn *-ti **• -si változás, mely a balti jövevényszavak felvétele utáni időbe esik. Nyilvánvaló tehát, hogy a kérdéses lapp szavak a közfinn kornak egy korábbi időszakában kerültek át a lappba, *) Érdekes, hogy szavunk lív alakjában (jel) egy teljesen idegen * elemet találunk. KETTUNKN arra gondol, hogy ez az * talán á többesszámi tőből vonódott el (1. Livisches Wörterbuch 86). Lehetne-e a közti. *jc£jpi i-jének folytatását keresni benne?