Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Mészöly Gedeon: Az ikes ragozás -ik ragjának eredete 1

AZ IKES RAGOZÁS -IK RAGJÁNAK EREDETE 18 a tárgyas ragozás részben való kialakulása óta (1.MÉSZÖLY: A HB. tárgyas elbeszélő múlt alakjai 30—33)x

) tárgyra is — mutat (ők verik, ők adik N.). Ebből következik, hogy a visszaható és szenvedő igeragozásnak csak azokban az alakjaiban lehet -ik ragr melyek a tárgyas többes harmadik -ik személyraggal ellátott igealakkal azonosak.2

) A visszaható

törék és szenvedő töretek alakban eredet szerint -ik (v. -ék, -ék) személyrag nincsen: az illető igealakok eredet szerint a régies tőré (=F= mai törő) és régies töreté (= mai törető) igenevek többes -k-s alakjai. * * * Sokat írtak már nyelvhelyesség szempontjából is a szenvedő szerkezetű mondatokról. Stílusérzékem és a nyelvtörténeti tanulság azt mondja, hogy komolyabb és ünnepélyesebb vagy ridegebb tárgyról való beszédben, írásban helyén van az olyan szenvedő szerkezetű mondat, mely általános alany ú mondattal egyenlő, tehát nincsen benne az állítmányi ige cselekvésének cselekvője. 'A bűnös elítéltetik' — ez helyes. 'A bűnös a bíró által elítéltetik' — ez nem helyes. E helyett mindig így kell mondani és írni: 'A bűnöst elítéli a bíró'. A helyett is, hogy 'a bűnös elítéltetik', lehet mondani és írni, hogy 'a bűnöst elítélik', de ez a cselekvő igéjű mondatszerkezet nem minden stílusba illik bele, nem illik bele például a törvény stílusába. Tudományos értekezésekben, emelkedett hangú szónoklatokban is sok helyütt szükséges a szenvedő szerkezetű mondat. A szenvedő igének minden stílusnemből való irtása stílustalan, erőltetett népieskedés. MÉSZÖLY GEDEON. 1) Itt vázoltam a magyar tárgyas ragozás kifejlődését. 2)

Az -ik személyragnak ma is van -ék változata: csángó molomik és molomék'— 'malmuk*. XV. századi nyelvemlékben is találkozunk az -ik ragnak -ék v. -ék változatával (a Huszita Biblia nyelvében).