Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)
Tanulmányok - Mészöly Gedeon: Az ikes ragozás -ik ragjának eredete 1
10 MÉSZÖLY GEDEON jel a mozzanatos -í-ből és egy igenévképző *-u-ből lett volna)1 ) + -m személyrag. A szenvedő adattam, eredeti alakja tehát a mai tudományos álláspont szerint ez lehetett (ősmagyar hangállapottal) : *odu-tu-vu-tii-vii-mu vagy (kissé újszerűbben) *ada-tvatva-m (nem kell összetéveszteni a csak gyerektréfául hallható aua-davat-tavam alakkal). Az -ik általánosan ismert magyarázata, (1. a NyH.-ban) melytől szintén különbözik az enyim, az, hogy az -ik suffixum egy suffixumul vagy bármely igekópzési vagy igeragozási elemül a NyH. szerint is elő nem forduló vogul, 'maga' jelentésű szónak magyar megfelelője, mely vogul szónak különben az új és régi magyar szavak között is a NyH. szerint is megfelelője nincsen. Nem hinném, hogy ez a magyarázat az én ellenkező fejtegetéseim nem létében is a legvalószínűbbek közé tartoznék. Sőt az én -lif-magyarázatomat ha nem nézzük is, de ha nézzük a reflexív és passiv úgynevezett ikes ragozású alakok régi változatait, már akkor el kell vetnünk azt az elméletet, hogy a törik, törék, törnék, töretik, töretek, töretnék stb. reflexív ill. passiv alakoknak -ik, -ék végzete egy valaha önálló szóból alakult volna. Ha ugyanis az illető suffixumoknak ilyen közös eredetük volna, akkor a nyelvtörténet folyamán többé-kevésbbé közös alaki fejlődésüket is várhatnánk. Ha a reflexív, illetőleg passiv törék, töretek és törnék, töretnék -ék suffixuma egyazon szóból alakult volna, nem tudnánk adattal vagy bizonyítékkal magyarázni azt: miért van a régi nyelvben a reflexiv-passiv törnék-, töretnék-íéle alakoknak törnéjék-, töretnéjék-iéle (vagy =- törnéjék- =- -törnéjek-íéle) változatuk is, de miért nincsen töréjék-, töretéjék-féle változatuk a törék-, töreték-féle reflexiv-passiv alakoknak. Tudnivaló ugyanis, hogy nincs. Persze, a régibb magyarázat evvel a nyelvtörténeti ténnyel nem is vetett számot, mivelhogy észre sem vette. Pedig úgy van; s azt a reflexiv-passiv törék, töretek és törnék, töretnék közti nyelvtörténeti különbséget egyszerre megértjük, ha tudjuk, hogy a reflexiv-passiv törék-, töretek-, törnék-, töretnék-féle alakok azonosak az azonos alakú tárgyas ragozásbeli alakokkal: törék (azt), töretek (azt), törnék (azt), töretnék (azt). Az ilyen tárgyas ragozású alakok történetében ugyanis *) Ellenben 1. MÉSZÖLY: MNy. XXXIV, 153—9.
