Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Fettich Nándor: A fativizsi lelet 79

84 FETTICH N ANDOK divatot képviselő és a steppe egész hosszában kisugárzó marti -novkai műveltség vívmányait tette nagy mértékben magáévá. Az avarok Oroszországban legelőször ennek a kultúrának különböző népelemeivel léptek szorosabb kapcsolatba. A Magyarországon megjelenő avarok anyagi kultúrája körülbelül még száz évig nagyrészt ezeken a kapcsolatokon alapult. Ez a fémművesség területén érvényesült legerősebben. A martinovkai kultúrának nyugati szomszédja a gepida kultúra volt. Ennek sajátos felvirágzása egyidejűleg az erdélyi medencében ment végbe. Ezt a pontusi elemekkel erősen átitatott germán kultúrát ma már számos hiteles leletből ismerjük.1

) Az avarság csakhamar ezt is maga alá vetette (568). Ettől kezdve a gepida elemek az avar kultúra legfiatalabb rétegeként szerepelnek Magyarországon. Baján uralkodása idején éri el a martinovkai kultúra virágzásának tetőfokát. Az eddigi ezüstművesség ekkor egy rendkívül magas színvonalú aranyművességbe csap át, az ezüstművesség pedig kissé háttérbe szorul. Az új fémmüvességi tevékenység nagyobb részben Magyarországra tevődik át. Ennek a mintegy százéves korszaknak ránk maradt régészeti emiékanyaga a különböző elemeknek olyan tarkaságát mutatja, mely a népvándorláskor archaeologiájában páratlanul áll. E korszaknak politikai változások vetnek véget. A 670. körüli idő Dél-Oroszország ésa Balkán történetében is fordulópont. Dél-Oroszországban a kazárok uralma váltja fel az avarokét. Ugyanekkor a népi összetételben is nagy változások állanak be. Nemcsak az aldunai, hanem valószínűleg a volgai bolgár állani megalakulása is ezekkel a változásokkal függ össze. A déloroszországi avarság egy része tömegesen felköltözik a Káma mellé, az Urál és a Kánia közötti területre,2

) 1) A gepida kultúra tárgyi emlékeit téves nyomokon kereste C. DicuLESCtr, Die Gépiden, Halle, 1922. Nem ismerte KOVÁCS IsrvÁNnak kitűnő munkáját, mely a gepida régiségeknek első és minden tekintetben helytálló meghatározása: A mezőbándi ásatások, Dolgozatok, IV, 2, Kolozsvár, 1913, 279. sk. Az azóta előkerült gepida régiségeket a mezőbándiak kapcsán az Arch. Hung. XVIII. kötetében ismertetem. 2)

Két sírmezőt még a múlt század végén ástak ki Gorbunjata és Brody községek mellett. Az egész anyagot 1935. decemberében az Ermitageban láttam (Leningrád). Az ásatásokról szóló rövid, áttekintő jelentés: Ocsot IAK, 1898, 46. sk. 1. egy jellemző szíjvég képével: 81. kép. Egy másik jellemző darab képét közli M. I. ARTAMONOV, Szrednevjekovyje poszelenija na nizsem Dony, Leningrád, 1935. 17. 1. 6. kép. Az egész anyagnak és az