Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

AZ URÁLI NYELVEK RÉGI HALNEVEI 25 szókezdő jésített affrikáta, c- hang folytatói (vö. PAAS., Beiträge 142—150). A szóközépi hangok eredeti *-ntt- kapcsolatra mennek vissza. A nasalis az oszlják-szamojédban és részben a finnben elveszett. A finnben az*-ntt- =~ -ti- hangváltozásra vö. tuttu 'bekann­ter4 -*i*tunttu~tuntea 'kennen' stb. (SBTÄLÄ, ÄH. 386—389.). 15. F. tonho RENV. 'salmonis varietas minor; kleinere lachs­art', LÖNNR. 'mindre laxart, forell (jokilohi, rautu)', N.: Pudasjärvi, Kuusamo, Kajaani 'patakokban és kis tavakban élő kisebb lazac'; lohentonko LÖNNR. 'laxöring, forell' (pisztráng), N.: Pudasjärvi, Kuusamo 'tonko'; — karj. Jyvöälahti, KARJAL. lohentoyko 'pieni lohi' (kis lazac). Szám. REGULY Jur. tui 'xapiyci>; äsche, bunt gefleckter salm' ; CASTR. Kam. feji 'taimen; salmo fluviatilis', PALLAS (Zoogr. III, 365) „Samojedis" tuju, (Zoogr. HI, 359) „Ostiacis . . . Narymensibus" tiu 'salmo fluviatilis', (Zoogr. III, 406) tonne 'salmo omni', (Zoogr. III, 359) „Laak-Osiiacis" tyhng [sie!] 'salmo fluviatilis', KLAPR. 163 „Laak" tyr> 'taimen'. TTKONEN (JSFOU. XXXII3 , 49) a „Laak" tyy) ~ Kam. feji halnevet a f. taimen ~ 1p. dabmok halnévvel egyeztette. 16. LpL. WIKLUND sjato 'ukelei' (alburnus lucidus). SzamJur. PALLAS (Zoogr. III, 392) sjaúta 'salmo ieucichthys', JREGULY sauta 'нельма', CASTR. sauta, sauta 'njelma', vö. még KLAPR. Atl. VIII „Pustosersk" sätura 'hecht', SCHRENK 290. sz. sdturctj id., CASTR. Jur. seatorei, seatorei, sátoréi id. A 'csuka' jelen­tésű szavakban a -ra, -rei végzet képző, vö. patára (9. sz.), tug­hurae (13. sz.). A szamojéd szókezdő hangok eredeti jésített affrikátára men­nek vissza (vö. PAAS., Beiträge 143, 220. sz.). A lappban a szabá­lyos affrikáta helyett s- szókezdő hang van, ami nem szokatlan jelenség (VÖ.WICHM.: FUF. XI, 274—277, TOIVONBN: FÜF. XX, 138). 17. LpN. FRIIS njoavdnja 'fetus salmonis alpini; yngel aí r0e (ravddo), smaaree, som lever i elv'. Szám. PALLAS (Zoogr. III, 359) nengahai, nehái 'salmo fluvia­tilis' CASTR. Jur. narjahaei 'taimen' (salmo eriox). A -haei -hai végzet más szám. halnévben is előforduló képző, vö. PAAS., Beiträge 285—286 jegyz. és domuchey (12. sz.), hinthae (34. sz.). A szamojéd szóközépi hangok (-ng-, -у-, ф) eredeti *-rj- hangra utalnak (vö. SETÄLÄ, Stufenw. 22), viszont a lapp alakban a -dnj­eredeti *-ú- hangra megy vissza. A nasalis-sorok eltolódása ismert jelenség (vö. SETÄLÄ, Stufenw. 8 c). L i

Next

/
Oldalképek
Tartalom