Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

AZ TJfiÁLI NYELVEK BÉGI HALNEVEI 23 kas N.: Karttula ?'leuciscus grislagine'; — karj. Jyvöálahti, KAR­JAL. muros 'pieni siika' (kis coregonus lavaretus). LpL. WIKLÜND mura ka- 'fischbrut'. Szám. PALLAS (Zoogr. III, 362) „Taiginzis" miara 'salmo core­gonoides'. 12. F. taimen GUN. 'liten lax, laxöring; röding; laxforell; parvus esox trutta'; RENV. 'salmo alpinus; alpenforelle (nieriá)', LÖNNR. en art lax, taimen, röding, forell, örlax 1. laxöring; salmo fario 1. salmo trutta; var. jokkalo (den största af slágtet), haukka­silma, nokinokka, naatásilma, puukkomies (af foga mer án ett quar­ters langd), tammakko', N.: Nakkila, Suoniemi, Kurkijoki, Jaak­kima, Suomenniemi, Riistavesi, lisalmi, Pihtipudas, Kalajoki, Pudas­járvi, Paltamo, Kajaani, Simo, Sodankyla, Rovaniemi, Inari, Ylitőr­nio, (MELA-KIVIRIKKO 467) Utsjoki, Tornio, Oulu id.; Pyhájárvi tai­minka, NEOVIUS taiminka, taimetka id. A taimen alakban levő szóvégi -n ugyanaz a képző, mely megvan az ahven perca fluviati­lis' (68. sz.) halnévben is. Észt WIED. taim "lachsforelle; salmo taimen Pali.', RIIKOJA 40 taimo id., KALANDUS JA KALASTUS 10. sz. taimed id.; lív SJÖGREN-WIED. K- tümik, L. taimin lachsforelle; salmo trutta L.', KETTUNEN Kuolkka tEmik id. (már nincs használat­ban). A halnév a keleti-tengeri finn-nyelvekből átment a lettbe, oroszba, svédbe (vö. THOMSEN, BFB. 281, KALIMA, OLR. 223), sőt tudományos műszóul is szolgál (salmo taimen). LpN. FRIIS dabmok 'salmo fario; 0rret', dabmug id., dabmugas dem., L. WIKLÜND tápmuk 'salmo trutta; eine art lachs', QVIGSTAD (Lapp navne 372) S. tabmok, Arj. dcebmuk, Ht. dqbmug 'salmo eriox L.', (Beitr. 170) dabmot, gen. -oha 'forelle; salmo eriox', ITKONEN (MSFOU. XLVIII, 45) Ko. jaüir-támmi'k 'járvi-tammukka, -mullo', Vefsen Düopmáik'e: 'forelle'. — A szóvégi -k a dabmok stb. alakban elhomályosult képző, mely megvan a lpKld. váitsélc (8. sz.), lpL. kcecük (59. sz.), IpS. sittek 'perca' (14. sz.) és lpK. mane'k (55. sz.) halnévben is. A dabmug stb. alakban levő -g szintén képző, melyről a IpS. sappeg (40. sz.) halnévvel kapcsolatban lesz szó. Vö. még lpN. luöbbag (56. sz.). Finnország legészakibb vidékén ismerik a következő halneveket: RENV. tammakko 'salmönis species, hibernans ; winterlachs', LÖNNR. tammakko, tammukka 'en art taimen, forell; winterlachs', K.: Pudasjárvi, Kemi-folyó felső-folyásának vidéke, Sodankyla, Rovaniemi, Kittila, Ylitornio 'kisebb lazacfele hal', Inari tammukka, Ylitornio tampukka id. Mindezek az alakok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom