Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

16 N. SEBESTYÉN IRÉN Az osztják és votják szókezdő hangok eredeti jésített affrikáta folytatói. A cserM. su'kmo szókezdő s- hangja nem szabályos, hanem az eredeti szókezdő jésített affrikátának azon ritka s- megfelelései (vö. WICHM.: FÜF. VI, 31, 34—38) közé tartozik, melyet a következő adatok is mutatnak: cser. se-őe, se-ö& 'dieser, jener1 ~ md. se,

SE-<*Í!SS\ VÖ. mdM. si-tss, sd-ífse' (redupl. alak) = nyomatékos SE stb. (vö. PAAS., Beitrage 142, 218. sz.); cserKH. sepké'öém (fivqu. sepk-eö-) 'schlagen, klopfen, pochen, klappern' ~ votj. téapkmi 'schlagen, zuschlagen' stb.; cserKH., $., U., T. sú'zd, KH. suzo, TROICKIJ subazo auerhahn' stb. ~ zürjl., Ud., V. t'éuMsi id.; cser. RAMST. su-na (WICHM. tsu'na) 'meise; parus' ~ zürj. WIED. dzoina (o: dzoina) 'kleine kohlmeise; parus minor' (vö. WICHM.: FUF. VI, 36—87). — Ah- hanggal váltakozó szara, szókezdő s- eredeti s-re, tehát jésített sibilansra megy vissza (vö. PAAS., Beitrage 224—226). Eszerint a fgr. és a szamojéd szókezdő hangok az uráli területen nem szokatlan jésített afifrikáta és jésített sibilaus közti ingadozást tüntetik fel (vö. WICHM.: FUF. XI, 275-276; PAAS., Beitrage 144—145 és 154-160). A 'hegyesfejű vagy hegyesorrú[-hal]' elnevezés kitűnően ráillik mindazokra a halfajtákra, melyekre a különböző uráli nyelvekben ezt a nevet alkalmazták. A salmo v. coregonus lavaretusnak a jellegzetesen előreálló, hosszú, hegyes orr a legszembeötlőbb tulajdonsága (vö. BREHM, Fische 359), s erre vonatkozik a hal német és dán neve is: schnápel, snmbel = schnabel (vö. WEIGAND, DWb. és FALK-TORP, Et. Wb.). A 'ieuciscus v. cyprinus v. chondrostoma uasus' (németül nase, násling, schnabel, schnappel, mundfisch stb. stb.) szintén feltűnően hegyes, előrenyúló orráról ismerhető fel (vö. BREHM, Fische 279). A votják halnév 'cyprinus gobio' jelentését talán azzal lehetne megmagyarázni, hogy ez a hal ivás idején általában úgy viselkedik, mint a coregonus lavaretus (vö. BREHM, Fische 257/321). 5. ,F. juominki LÖNNR. 'iaxhane som ej far hake i nedra kaken och háller sig röd i köttet hela sommaren' (tejes lazac, melynek alsó állkapcsa nem lesz kampós és amelynek a húsa egész nyáron vörös marad), juuminki LÖNNR. id. A szóvégi -nki elem, mely a kiunki, kiiunki (6. sz.) halnévben is megvan, ritkán előforduló képző (vö. AHLQV., SKR. 77. §). Zürj. WIED. jumai, juman 'elritze; cyprinus phoxinus'. A jumqi alakban levő i ritka kicsinyítő képző, mely kimutatható még néhány