Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1
N. SEBESTYÉN IRÉN vog. KANN. ===. Artturi Kannisto vogul szótára (kézirat). votjG. = Glazovi nyelvjárás a votjákban. „ J. = Jelabugai „ „ „ K. == Kazáni „ „ „ M. = Malmyzi „ „ „ MU. == Malmyz-Urzumi „ „ „ S. = Sarapuli „ „ „ U. = Ufai votj. WICHM. = YRJÖ WICHMANN votják szótára (kézirat). zürjl. = Izmai nyelvjárás a zürjénben. „ KP. = Kelet-permi „ „ „ L. = Luzai „ „ „ Le. = Letkai „ „ „ NyP. = Nyugat-permi „ Peő. = Peéorai , „ „ S. = Sysolai „ „ „ Ud. sar Udorai „ „ » V. = Viőegdai „ „ zürj. WICHM.: YRJÖ WICHMANN zűrjén szótára (kézirat). AHLQV., SKR. = Suomen kielen rakennus. Vertaavia kieliopillisia tutkimuksia. Tebnyt AÜG. AHLQVIST. I. Helsingissa 1887. ÁIMI, Astev. === Astevaihtelututkielmia. Kirjoittanut FRANS ÁIMA.. I. Helsinki 1919. BEKÉ, Cser. nyt. = Cseremisz nyelvtan. Irta BÉRE ÖDÖN. (Finnugor Füzetek 16) Budapest 1911. BREHM, Fisebe = BREHMS Tierleben. Dritte, ganzlich neubearbeitete Auflage. Herausgegeben von. Prof. Dr. PECHUEL-LOESCHE. VIII. Fische. Leipzig und Wien 1892. CASTR., EGS. — Elementa Grammatices Syrjaeuae. Conscripsit M. A. CASTRÉN. Helsingforsiae 1844. K. DONNER, Anl. lab. == Über die anlautenden labialen spiranten und verschlusslaute im samojedischen und uralischen. Von KAI DONNER, Helsingfors 1920. FALK-TORP, EtWb. = Norwegisch-danisches etymologisches wörterbuch. Von H. S. FALÉ und ALI? TORP. I—II. Heidelberg 1910—1911. GAN. = CHRISTPRID GANANDER Nytt Finskt Lexicon. Kézirat 1786—1787-böl a helsinki Egyetemi Könyvtár birtokában (általában csak akkor idézem, mikor értelmezése eltér RENV. és LÖNNR. értelmezésétől). GENETZ (aun.) =» Tutkimus Aunuksen kielesta. Tehnyt ARVID GENETZ. Suomi II 17. Helsingissa 1884. GENETZ (karj.) = Tutkimus Vénáján Karjalan kielesta. Tehnyt ARVID GENETZ. Suomi II 14. Helsingissa 1880. GENETZ, Ensi tav. vok. = Ensi tavuun vokaalit suomen, lapin ja mordvan kaksi- ja useampitavuisissa sanoissa. Tutkinut ARVID GENETZ. (Váháisiá kir-jelmiá XXIII) Helsingissa 1896.
