Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Göbl László: A magyar szótárirodalom hatása az oláhra. I. 68

A MAGYAR SZÓTABIBODALOM HATÁSA AZ OLÁHRA 71 adni. A magyar és oláh kutatások e pontban látszólag ellentmondanak egymásnak.1

)

A következőkben megkísérlem összeegyeztetésüket. CRETU úgy gondolja,2

) hogy

INOCENTIU MICU KLEIN balázsfalvi metropolita látta meg a szótárt 1740 körül Bécsben, hol RADU CANTACUZINO élt atyja SERBAN tragikus halála után s ő vásárolta meg a balázsfalvi könyvtár számára. Bár ez a föltevés valószínűnek látszik, mégis lássuk a magyar részről törtónt megállapításokat. Már CRETU3

) CORBEA

szótárára vonatkoztatta PPB. élőszavának következő megjegyzését: „Translatus est utilis hic Liber a Viro quodam Polyglotto in Linguam Valachicam, forte in usum Principis Valachiae, cujus exemplar unicum in rationem Monasterii S. S. Trinitatis Basilitarum Balásfalviensis non pridem ter centum florenis Rhenensibus coemptum".4

) Valóban joggal tehető

fel, hogy BOD P. tévedett, azt állítván, hogy PP. az oláh szótár forrása.5

) Érdemes kiemelni, hogy BOD P. szerint a szótár „forte in usum Principis Valachiae" készült. E megállapításból egyrészről az következik, hogy a szótár első lapján levő RADU CANTAcuziNora vonatkozó bejegyzés 1767 előtti, másrészről az, hogy BOD P. valószínűleg látta a kéziratos példányt s e bejegyzést közvetlenül ismerte. KÁTAI GÁBOR6

) PÁRIZ-PÁPAI FERENCTŐI

szóló cikkében említi, hogy az oláh fordítást báró BARKÓCZY FERENC esztergomi érsek vette meg 300 rénes forinton és ajándékozta oda a balázsfalvi bazilita-kolostornak.7

)

Ez az adat pontosan kiegészíti BOD PÉTER idézett előszavát. KÁTAI azonban, ki adatának forrását sajnos egyáltalában nem idézi,8

) 1) Vö.

MELICH J. A magyar szótárirodalom tört. NyK. XXXVIL, 51. 1. 2) Véleményét elfogadta

DRAGANU (Dacoromania, IV, 1.110.1.) és TAGLIAVUTI is (RÉtH. VI. 20. 1.) Balázsfalván ma is ez a pontosabban nem indokolt közfelfogás, amint LUPEANTJ S. könyvtárigazgató úrtól értesültem. Szívességeért, mely lehetővé tette a szótárnak helyszínen való tanulmányozását, e helyen mondok köszönetet. 3)

I. m. 4. 1. 4) BOD

PÉTER adatát átvette WESZPRÉMI is, Succincta Hungáriáé et Transylvaniae Biographia. Cent. prima. Lipsiae. 1774. 130. 1. BBNKÖ J. azon véleményét (Transsilvania, Claud. 1834. II., 157. 1.), hogy e kéziratos szótár iskolai használatban lett volna Balázsfalván, nem tartom elfogadhatónak. 6)

Ez az előszó tévesztette meg MELicHet is, ki szintén PP. mellett foglal állást (i. h.). E feltevés már kronológiai szempontból is kizártnak tekinthető. (PP. 1708, COBBEA 1691—1703.) 6)

SZINNYEI, Magyar írók V, 1166—1171. 7) Vasárnapi Újság

1860. 684. 1., idézi MELICH, i. h. 8)

Az adat forrását mindeddig nem sikerült megtalálnom. A megbízha-