Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)
Tanulmányok - Zsirai Miklós: Finnugor népnevek (Befejező közlemény) 31
FINNUGOR NÉPNEVEK 49 tén уголь 'winkel' (ó-egyh. szl. ogh) alakok mellett szintén vannak jurS variánsok: югъль (jugüb) 'kohle' ül. югулъ (juguh) 'winkel', югълъиыи stb. (uo.); or. у долг (udolz), удолъ 'tal, niederung' mellett párhuzamosan él — jelentésmegoszlással főleg képes értelemben használva — юдоль (judoh), юдолъе id., юдоль плачевная, ю. плача 'tränental, Jammertal, irdische weit', юдольникъ 'erdenbürger', юдольнща 'erdenbürgerin', юдольный 'im tale liegend, irdisch' (uo. III, 1153. ill. 1625, DALJ, Tolk. szlov. IV, 610, PAVLOVSZKIJ, Wb3 1765); ó-egyh. szl. жза (ozä) 'vinculum': or. уза (изо) *> юза (juzá) 'fessel, kette' (SZREZNEVSZKIJ, Mat. III, 1168. ill. 1626), юзилище 'тюрма, темница', юзникъ 'узникъ' (DALJ i. m. IV, 610); ó-egyh. szl. жже (oze) 'funiculus': ó-or. уже (uze) <M юже (juze} 'strick, seil' (SZREZNEVSZKIJ i. m. III, 1163. ill. 1626); ó-egyh. szl. жжика (ozika) 'consanguineus': or. ужика, ужикъ (uzika, uzikz) cw южика, южикъ (juzika, juzikz) 'verwandt' (uo. 1165. ill. 1626), южикъ крове 'кровная родня', южичество 'родственое право, по коему ближайшш родственикъ мужа, умершаго бездЪтнымъ, наслЪдовалъ жену его' (DALJ IV, 437). Nem folytatom a példák fölsorolását; aki még ezek után is kételkedik, üsse föl SZREZNEVSZKIJ kitűnő orosz nyelvtörténeti szótárának III. kötetét s meggyőződhetik, hogy a j/u-val kezdődő szavak igen tekintélyes hányada eredetileg u-\\ kezdődött, ezeknek az} м-knak jórésze pedig kimutathatóan korábbi &- (o-) folytatója. Ebből viszont az a fontos tanulság vonható le, hogy egy az oroszba átkerült on(gur) szabályosan vált u(gzra) =- ju(gra) alakká. Miért nem ment hasonló változáson keresztül a 'magyar' jelentésű orjgur =- ugre1 ? Miért nem találunk *jugre 'magyarok', vagy még tovább firtatva: *jugra 'magyarság, Magyarország' alakokat ? — Ezekre a nem egészen helyükön való kérdésekre könnyen megfelelhetünk. 1. Általánosan ismert tény, hogy a nyelvek már kezdő korszakukban egymástól lényegesen elütő nyelvjárásokra szoktak tago-; zódni. A fönnmaradt emlékekből megállapíthatjuk ezt az oroszra is.1 ) Eleve valószínű tehát, hogy más nyelvjárást beszélő orosz tör') Az orosz nyelvtörténet legavatottabb kutatójának, SzoBOLEvszKunek a; nyilatkozatát idézem : „Русскш языкъ въ Древ1гвйшш перюдъ своей исторш не представлялъ полнаго звуковаго однообраз1я и въ однихъ мъстахъ им-Ьлъ однЪ; Nyelvtudományi Közlemények XLVIII. . 4
