Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. I. 1

4 LAZ1CZIUS GYULA lelete synchronikus szemlélet, amelyet a beleszőtt diachronikus vonat­kozások tesznek dinamikussá, szemben SAUSSURE felfogásával, mely mindig külön tartja a történeti tényeket és így inkább statikus­nak mondható. A nyelv és beszéd fogalmi elválasztása is megvan BAUDOUIN DE CouRTENAY-nél. Már 1870-ben tanítja ezt a megkülönböz­tetést (vö. A. Hl,ep6a, Heicpo^or M. A. Bolyaira ^e KypTeHB, Ü3B. no pyccK. ,H3. H CJLOB. [AeHHHrpa^, 1930.] III/l. p. 317; R. JAKOBSON, JAN BAUDOUIN DE COURTENAY, Slav. Rundschau I. Nr. 10. [1929] p. 810—1), függetlenül SAUSSURE-ÍŐI, bár meg kell adni, hogy az ebből folyó következtetéseket nem tudja levonni olyan biztos kézzel, mint genfi kollégája. A hangfunkcióknál viszont fordítva látjuk. Ami SAussuRE-nél még csak csírájában van meg, az BAUDOUIN DE COURTENAY-nél és tanítványainál már kibontva jelentkezik. Mindketten a fin de siécle nyelvészei, és bár működésük zöme a múlt század utolsó negyedére esik, hatásuk ma is eleven: alig jelenik meg jelentősebb nyelvészeti munka manapság, amelyben ne történnék hivatkozás SAussuRE-re, alig van a nyelvészetnek területe, amelyre az ő megállapításai ne vonatkoznának. BAUDOUIN DE COURTENAY-nek nem ilyen szerteágazó a hatása, de egy speciális területen, a hangtan terén annál mélyebb. Krusevskij szerepe. BAUDOUIN DE COURTENAY 1875—83-ig az össze­hasonlító nyelvészet tanára volt a kazáni egyetemen. Munkásságát itt majdnem kizárólag az egyetem kötötte le, előadásai, amelyekben egy eredeti teória szálait bontogatta. BAUDOUIN DE COURTENAY nem a hangváltozásoknak szentelte figyelmét, mint akkortájt a nyelvészek legnagyobb része, hanem a hangváltakozásoknak. Vizsgálódásai (1. IIo^poŐH. nporp. JieicuJH BI> 1876—77. yí. r. Ka3am.—Bapmasa^ 1878; üo^poŐH. nporp. ./ieKn,ÍH Bt 1877—78 yi. r. Ka3aHB— BapmaBa, 1881.) főleg két pont körül mozogtak: a hangok fiziológiai és etimologikus megfelelései, viszonyai körül, az eredmény pedig két új fogalom lett: a divergens és korrelativ hangok fogalma. E két fogalom csak lassan alakult ki, és BAUDOUIN DE COURTENAY előtt is csak akkor kristályosodott ki, amikor egyik tanítványa, KRUSEVSKIJ világosan körvonalazta tartalmukat. KRU§EVSKIJ 1878 óta hallgatta BAUDOUIN DE COURTENAY-Í, részt vett szemináriumi gyakorlatain, e mellett azonban élénk figyelemmel kísérte a külföldi linguistika eseményeit is. Ebben az időben jelen­nek meg OSTHOPF, BRUÖMAN, SAUSSURE alapvető dolgozatai az indo­germán alapnyelv hangviszonyairól, és KRUSEVSKIJ az elsők egyike*

Next

/
Oldalképek
Tartalom