Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)
Tanulmányok - Zsirai Miklós: Finnugor népnevek (Befejező közlemény) 31
FINNUGOR NÉPNEVEK 45 можары, и вся земьля Казаньская" (ио. 641), „Черемиса и Чуваша" (ио. XXII, 524), „Чуваша и Черемиса и Вотяки и Мордва" (Akty Isztor. IV, 336), „съ ясачными людми съ новокрещены, и съ Чувашею и съ Черемисою и съ Вотяки и съ Мордвою" (ио.); „Татара и Черемиса съ ними живутъ смежны, а стрълецкихъ денегъ не платятъ" (ио. V, 201). Azt hiszem, ennyi kényelmesen és biztosan elemezhető analógon tanúsága följogosít bennünket arra a föltevésre, hogy az Vgra-Jugra név szóvégi a-jában is azt a régi orosz terület- és népnévképzőt lássuk, amely az idegenből kapott nevekhez szokott járulni. A ,magyar' jelentésű ó-orosz (tör. *origur =-) *идппъ: plur. ugre, ugri, ugry alakokban, úgyszintén a ,vogulság-osztjákság' jelentésű orosz (tör. *ojjgur =-) Ugra származékban szemet szúrhat a g és r között még a törökben megvolt magánhangzó hiánya. Nyilván fokozatos redukció vezetett a magánhangzó teljes kikopásához. Az átmeneti fokozatot tükröztetik vissza pl. ó-egyh. szl. оуггри, оугъре (о: uguri, ugüre) (vö. MIKLOBICH, Lex. pal. s. v. я^гринъ), az orosz emlékekben pedig: Угъри (о: uguri) (vö. PSzRL. IV/1: 5 ; SACHMATOV, Povesztj vr. let 11, 25, 29, 47, 50, 315, 316, 319).1) — Kétségtelenül hasonló változás történt az abar (>- avar) népnévben is: ó-egyh. szl. обори, объри, обърЪнъ, обьри (vö. MIKLOSICH, Lex. pal. s. v. обрипъ), az orosz forrásokban: объринъ, plur. объри, обьрЬ (vö. pl. SACHMATOV, Povesztj vr. let 11, Let. po Lavr. szp. 11) =~ обрит, plur. обре, обри. Etimológiai magyarázatomnak az a sarkpontja, hogy a Jugra név az orosz forrásokban eredetibb Ugra alakban lép föl, s a praejotatio, az Ugra =- Jugra változás az oroszban következett be. Milyen bizonyító anyagra támaszkodik az állítás első tagja, és milyen példákkal igazolhatjuk az állítás második részét? Ugra alakot tüntet föl az orosz őskrónika második redactiójának az ú. n. etnográfiai népjegyzékben előforduló egyetlen adata: „ ... Пьрмь, Печера, Ямь, Угра, .Аитъва.. .* (Let. po Lavr. szp. 3, Novg., Szof., Voszkr., Patr.-Nik., Tverszk., Ljvovszk., Tipogr. let. = PSzRL. IV/1:2, IV/2:2, V, 82, VII, 261, IX, 2, XV, 17, XX, 39, XXIV, 1 stb., szinte kivétel nélkül minden évkönyvben, x) Találtam néhány оугоры (о: ugory) adatot is (PSzRL. IV/1: 27, XXII/1: 419), ezek azonban bizonyára csak másodlagos alakulatok, elvonások az угорскт (vö. Угорская земля, Угорскгя горы, угорскт король stb.) melléknévből.
