Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)
Tanulmányok - Zsirai Miklós: Finnugor népnevek (Befejező közlemény) 31
42 ZS1RAI MIKLÓS alakokat ideiglenesen egészen figyelmen kívül hagyjuk ill. kikapcsoljuk őket az alakszármaztatás láncolatából és közvetlenül az orosszal próbálunk szerencsét. Nézetem szerint az orosz az egyetlen nyelv, amelyben — hogy MUNKÁCSI követelményeit idézzem — megvan a denazalizáció, megvan a praejotatio, kimutatható a terület- és népnév képzésére használt -a, s amelynek beszélői történeti kapcsolatban állottak az Urál-vidék népeivel. Haladjunk pontról-pontra. A denazalizáció annyira ismeretes jelensége a szláv nyelveknek, jelesen az orosznak, hogy fölösleges volna részletesebben ismertetnünk. Minket inkább az a kérdés érdekel vele kapcsolatosan : szabályos-e, megbízható példákkal igazolható-e ez az ows-u változás. Az ó-egyházi szlávnak &. betűvel (ú. n. őcuBinofi IOCB) jelölt hangja, az orrhangú o (a szokásos átírásban: a ill. helyesebben Q) egyes szláv nyelvekben, így többek közt az oroszban is u-vá fejlődött : o =- u s- u.1 ) A rengeteg példából elegendő lesz az alábbi néhányra hivatkoznunk : ó-egyh. szl. dqqa 'arcus, iris': or. duga 'bogén, regenbogen' | bolg. d%ga | szerb, horv. duga | cseh duha | lengy. dggu, dciga; ó-egyh. szl. ggba 'spongia': or. guba 'baumschwamm' | bolg. gzba | szerb, horv. guba | cseh houba | lengy. gcibka, gebka; ó-egyh. szl. gqste 'densus': or. gustoj 'dicht, dick' | bolg. gzst | szerb, horv. güst | cseh husty | lengy. gesty; ó-egyh. szl. gqst 'anser': or. gust 'gans' j bolg. gzska | szerb, horv. güska | cseh hus | lengy. g$s'; ó-egyh. szl. krqgz 'circulus': or. krug 'kreis' | bolg. krzg | szerb, horv. krüg | cseh kruh | lengy. krqg; ó-egyh. szl. Iqgz 'nemus': or. lug 'wiese, au' | bolg. Izg | szerb, horv. lug \ cseh luh | lengy. leg, lag. Fontos, hogy nemcsak a szó belsejében, hanem a szó elején is hasonló megfelelési viszonyokat találunk. A már fönnebb említett ó-egyh. szl. Qgh ~or. ugoh 'kohle' példán kívül idézhetjük még pl.: J) Vö.: SZOBOLEVSZKIJ, Lekcii3 19—20; VONDEÁK, Vgl. Gr. I, 114 skk.; MIKKOLA, Ursl. Gr. I, 66 skk.; FOBTTJNATOV, Lekcii po fonet. sztaroszl. 170 skk.; DÜENOVO, Ocserk iszt. russzk. jaz. 117, úgyszintén MIKLOSICH ill. BEBNEKER szláv etimológiai szótárának ide vonatkozó cikkei.
