Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)
Tanulmányok - Németh Gyula: Az uráli és a török nyelvek ősi kapcsolata 62
70 NÉMETH GYULA | [mong. hümun (%ün, %uri, xun, kun, %úmún) 'ember' (RUDNEV, Materialy, 150.)] Idetartozónak gondolom a kun <*> hun népnevet is, melyről más helyen bővebben fogok szólani. 2. 'férfi' finnugor: m. férj (első részében a fi szó lappang; vö. cser. püeryd 'férfi, fiú', cser. pü- <» vog. piy TM m. fi) 'maritus, ehemann; uxor, gemahlin'; férji 'maritalis (== házassághoz avagy férjhez való)' CALEPINUS | cser. éryd 'fiú' | f. ylka 'vőlegény'; yrM 'vőlegény, legény, férfi; yrkö 'férfi' | IpS. ire ke 'vőlegény'. (SZINNYEI, NyH.7 56.) ~ török: ujg. csag. oszm. stb. dr 'mann, held, gatte' | jak. dr 'mann, kraft, ausdauer' | csuv. ar 'férfi, fiú; mann, knabe* | kún, csag. oszm. stb. drkdk 'mánnliches wesen, das mannchen (von tieren)' | sor drgdk 'kater' | csag drkdc 'bock' | oszm. azerb. drkddz ua. 3. 'máj' finnugor: m. máj (*má: má-j-a) 'hepar, jecur, leber' | osztj. mvy§l, müy§t stb. | vog. mait, met j ztirj. rmis (instr. musken | votj. mus | cser. moks, moys | md. maksa, makso \ f. maksa j IpS. muökse ua. (SZINNYEI : NyH.7 43.) oo szamojéd: J. mued, műid, myd, mua" {mudK) | T. mita \ Jn. mudo, muro | 0. myd, midé, mydd, mid, mite | K. mit 'leber' (SETALA: SUS. Aik. XXX5 , 59.) ~ török: ujg. oszm. türkm. bayyr 'leber; der vordere teil eines dinges' | KÁSYART-BROCKELMANN : bayyr 'leber'; ja bayry 'mitte des bogens' | kaz. BÁL. bayyr oo bauyr 'máj' | kir. kaz. baur 'leber, zorn, die verwandten' | kir. BUD. baur 'leber, bauch' | küer. sor. payyr 'leber' | jak. biar 'leber' | csuv. pdver, püvsr 'máj'. Egy fgr. *mayz alak szabályos megfelelője a török bayyr. A j-török *z =- r változásra vö. NyK. XLIII, 129; v. LE COQ, Manichaica I: tüsüngür és bolungur. 4. 'száj' finnugor: ni. aj-ak 'labium, lippe; mentum, kinn'(EtSz.); ? ajtó 'os, apertúra, janua, ostium, fores; öffnung, die tűre' (EtSz.) aj, áj 'schlitz, ritze, spalt; crena sagittae; falz, kerbe; v alakú jegy, amellyel a juhok fülét jegyzik meg; közföld (= álly); vallis, praecipitium; tal, schlucht' (EtSz.) | osztj. FD. Trj. brj, V. Vj. 0.
