Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

196 TOLNAI VILMOS azt, hogy ki használta először. így jelent meg a Mathematikai (1834) Philosophiai (1834). Tájszótár (1838) és Törvénytudományi Műszótár (1843). Valamennyinél fontosabb azonban a M. Tudós Társaság Zsebszótára (ném.-magy. 1835 és 1843, magy.-ném. 1838), mely részben a Műszótárakkal együtt előkészületül szolgált a Nagy Szótárnak, de a nagyközönségnek is mintegy zsinórmértéke volt. Ennek utasításai közt meg volt hagyva, hogy az új szavak közül csak azokat szabad fölvenni, amelyekkel a jobb írók élnek; a még teljesen el nem fogadottakat azonban meg kell csillagozni (a kiadás e helyett dőlt szedéssel jelzi ezeket). Ha meggondoljuk, hogy a szerkesztőkön : VÖRÖSMARTYU és ToLDYn kívül BUGÁT és BAJZA is benne volt a szerkeztőbizottságban, nyilvánvaló, hogy a nyelvújítás legtöbb alkotása belekerült a szótárba. Később a hiányzók és az idegen szavak pótlására SZÉCHENYI elnöklete alatt BUGÁTOÍ, FOGARASIÍ, HELMEczit, SzEMERÉt és VöRösMARTYt küldték ki, a javasolt szavakat jegyzékben kifüggesztették a táblára s kiki odajegyezte a maga javasolt szavát. Néhány évvel később kiadta az Akadémia a Szókötés (1843) és a Magyar Nyelv Rendszerét (1846), amely nagyon hozzájárult a nyelvújítás vívmányainak megerősödéséhez. Irodalom: VISZOTA GYULA, A M. Tud. Társaság Zsebszótára történetéhez: MNy. IV, 63; Nagyszótárának története: MNy. V, 1, 49; SCHUSCHNY H. Toldy, mint orvosi író: Beöthy-Emlékkönyv. 1908, 275. 177. Szótárak. A hivatalos szótárakon kívül egész sora a műszótáraknak jelent meg ez időben: PÍK DIENES, Vadásztudomány szótárral 1829; PUKY, Törvényszótár 1830; (BITNITZ), Gazdasági Sz. 1831; FOGARASI, Diák-magyar Műszókönyv 1833, 1835; Törvénykezési és Tiszti Sz. Debrecen 1837; CSÁBZÁR F. Váltójogi Műsz. 1840; FOGARASI, Jogtani Műszók. 1842; FOGARASI Kereskedői Sz. 1843; Kiss KÁROLY, Hadi Műsz. 1843; NAGY N. JÁNOS, Hierolexicon 1845 ; Hivatalos Műsz. 1845 ; SZABÓ J. Bányaműszótár 1848. Az irodalmi és a köznyelv szókészletét, gyakran szándékosan a legfiatalabbat gyűjtik: KUNOSS, Szófüzér 1834,-35,-36,-43; KUNOSS, G-yalulat 1835; MUNKÁCSY J. Füzérke új vagy szokatlan szavakból 1835; Kiss MIHÁLY, Ujdon szavak tára 1844; KIRÁLYFÖLDY, Ujdon új szavak tára 1846, de főképpen FOGARASI és BLOCH-BALLAGI magyar és német segéd- és zseb szótárai. Ha csak az itt említetteket vesszük számba, akkor is az 1829-től 1848-ig terjedő két évtizedet a szótárak virágkorának nevezhetjük. Mind a nekilendülő költői és tudományos irodalom,