Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - III. 161

A NYELVÚJÍTÁS 175 ízlést és a Nyelvek Ideálját tette.1

) Ebből hosszabb eszmecsere keletkezett, melybe később még SZALAY LÁSZLÓ is beleszólt, de érdemleges eredménye nem lett.2

)

SZENTMIKLÓSSY utóbb még BACSÁNYI támadását is visszautasította, mikor A magyar tudósokhoz intézett röpiratában (1821) a nyelvújítást ócsárolta.3

) — Hasznos munkát végzett a jogi műszavak megrostálásában.4

) Nem nagy értékű költői munkásságának mindenesetre megvan az az érdeme, hogy a nyelvújítás szavait az irodalmi gyakorlatban terjesztette és közismertté tette. Maga alig néhány új szót alkotott, leginkább képzéssel és összetétellel, de művei történetileg azért nevezetesek, mivel ma sok szóra nézve bennük találjuk az első adatot. Irodalom: Szűcsi JÓZSEF, Szentmiklóssy és a nyelvújítás : MNy. XI, 202, 253. 158. SZEMÉRE PÁL volt KöLcsEYvel az, aki legerősebben hatott KAziNCZYra: „SZEMÉRE és KÖLCSEY az a két ember, a kinek ítéletétől vakon függesztem fel mindenemet". Levelezésük egymagában egy fejezete a szótörténetnek. Munkásságának két irányú ága volt. Először is nyilvántartani a nyelvújítás szókészletét. Ezért legrégibb forrásoktól kezdve a legújabbakig kiszemelgette a szövegekből mind azt, ami előbb nem volt meg, ami új. Valóságos nyelvújítási szótár alaprajzai mutatkoznak abban a két kötetben, mely ma a zirci apátság könyvtárában van (a harmadik már előbb elveszett). Barátai mindig hozzá fordultak adatért, ha azt kellett bizonyítani, hogy amióta íróink vannak, azóta van nyelvújítás is. KAZINCZY, KÖLCSEY, HELMECZI tőle kapják a nyelvi anyagot vitairataik megírására. Sajnos, a szótár, melyen éveken át dolgozott, mint sok más munkája is, nem készült el. — Munkásságának másik ága maga a szócsinálás. Óróla el lehet mondani, hogy a legszerencsésebb szócsináló. Ihlet és ötlet vezette, mint a költőt; SZVORÉNYI joggal mondotta rá, hogy „fél szándékkal ós csakis magánélvezetből foglalkozik a szóköltéssel8

. Akárhányszor előbb csak a szót csinálja, azután keres hozzávaló fogalmat. Megtörténik, hogy megálmodik egy szót5

).

SZÉCHENYI felszólítására az eszély-t csinálja, unokaöccsének BsRTALANnak kértére a jellemet. J) Kaz. Lev.

X, 260; 1813 hibás keltezés 1818 helyett. 3) Muzárion. 1829. III, 306; SZALAY L. Észrevételek. 1830. 8) Tud.

Gy. 1822. III, 91. *) Tud. Gy. 1822. V, 97; 1823. V, 81. 5) Kaz. Lev.

IX, 501.