Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás. (I.) 321

350 TOLNAI VILMOS dezettnek, hanem oly kedvesen folyna, mintha először magyar embertől, magyarul íratott volna", — még ezek a sorok is éreztetik azt, hogy PÁZMÁNY főgondja a tartalom hűsége, melyet segít a fordítás magyar eredetiségének kedvessége. PÁZMÁNY nyelvművész, de se nem nyelvművelő, se nem nyelvújító; erre hiányzik a nyelvvel való bánás tudatossága. Ilyen közvetlen köre s a vele vitában álló ellenfelek csapata is, kik bár durván és nyersen, de beleviszik a fejlő irodalmi nyelvbe a tájszólások vadvirágait. 40. PÁZMÁNY hatása nem szűnik meg a XVIÍ. században, hanem tovább él és érezhető a XVIII. század folyamán is. Az egyházi szónokoknak ő vált tartalmi és alaki mintájává. Nemcsak gondolatait ismételgetik, váltogatják, hanem nyelvét is eltanulják; szólásai, képei, hasonlatai valóságos közhelyekké válnak. Ha e kor egyik legjobb egyházi szónoka, PADÁNYI BÍRÓ MÁRTON, veszprémi püspök gyűjteményének, a „Micae et spicae" vaskos köteteit olvassuk, szinte minduntalan a címlapot kell megnéznünk, nem a ,bíboros Ciceró' művével van-e dolgunk. CSÚZY ZSIGMOND, a pálos-rendi hitszónok, PÁZMÁNYÍÓI ihletve bánik a nyelvvel; önkénytelen követve példáját, szinte ontja az új képzések, összetételek százait, a nélkül, hogy a nyelv természetes fejlődésének határait átlépné. A fejlesztés PÁZMÁNYIIOZ képest a népies felé történik; hangja kissé érdesebb, néha parasztos is. Ezért őt nem tehetjük a tudatos nyelvújítók sorába, hanem PÁZMÁNY iskolájának legtehetségesebb nyelvművelő tanítványai közé. Ide tartozik még a ferencrendi TELEK JÓZSEF s a pálos KOLLÁRICS JOAKIM is. — Ugyanez a mélységes hatás nyilvánul meg FALUDiban és körében, de minthogy bennük új elemek, új irányok érvényesülnek, alább külön kell velük foglalkoznunk. Irodalom: RÉTHBI PRIKKEL M. Csúzy Zs. szavai. Nyr. XXXVII és XXXVIII; NyF. LIX ; MNy. V, 89, 136 ; — SIMÁI Ö. CS. ZS. szavai. Nyr. XL, MNy. XI, 264., Nyelvújítók a XVII. sz. közepén. MNy. IV, 12, 108. 41. Annál többet foglalkoznak szorosan vett nyelvi kérdésekkel az erdélyi hittudósok s akik körükben vannak: GELEJI KATONA ISTVÁN, MEDGYESI PÁL, MIKOLAÍ HEGEDŰS JÁNOS, KÁSZONI JÁNOS, BIHARI FERENC és APÁCAI CSERE JÁNOS ; kisebb nevekkel a sort még jóval meg is lehetne toldani. GELEJI KATONA ISTVÁN testes dogmatikai köteteinek írása közben figyel a helyesírásra, a magyar nyelv sajátságaira és szerkezetére. írás, nem fordítás k,özben gyakran érzi egy-egy fogalmat alkalmasan