Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Ismertetések és bírálatok - Zsirai Miklós: Suomen suku. I. 461

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK 463 A finnugor archaeologiáról A. M. TALLGREN nyújt áttekinthető összefoglalást (190—212). Jellemzi a finnugorság ősi lakóhelyéül föltehető orosz terület kő-, bronz- és vaskorszakbeli lelet-rétegeit, a bennük visszatükröződő művelődési állapotokat, külső hatásáramlatokat, sőt óvatosan következtetni próbál a finnugor népeknek ananyinói, a gorodiscse-kultúra korabeli, valamint a Kr. u. VII. század körüli elhelyezkedésére, szétbomlásuk, eltolódásaik körülményeire és a történeti korszak virradóján sejthető számukra is. — Külön is fölhívom az érdeklődők figyelmét TALLGREN velős cikkére, mert sajnos, nálunk édes-kevesen ismerik a finn és az orosz archaeologia idevonatkozó rendkívül eredményes munkásságát, pedig őstörténész, nyelvész egyaránt nagy hasznát látná. A kötet hátralevő része kizárólag a finnekkel, ül. Finnországgal foglalkozik. Y. KAJAVA statisztikai táblázatok, ábrák, fény- és térképek segítségével a finnek anthropologiaí sajátságait szemlélteti; A. EUROPAEUS a honfoglalás előtti Finnország geológiai, archaeologiai korszakait, az őslakók műveltségi, települési viszonyait, K. GROTENFELT a finn törzseknek mai hazájukba vándorlását, elhelyezkedését, szomszédaikkal való érintkezéseiket világítja meg, míg végül V. SALMINEN, GRANÖ, AIRILA, ITKONEN, RAUANHEIMO ÓSNAUKLÉR az anyaországon kívül (Ingermanlandban, Skandináviában, Szibériában, Észak-Amerikában és Ausztráliában) élő, közel félmilliónyi finn telepes, kivándorló életét, nyelve és nemzeti jellege fönntartásáért vívott szívós küzdelmét rajzolja. — A maga nemében mindegyik cikk pompás összefoglalás és számot tarthat szélesebb körű olvasóközönség érdeklődésére. Finnországban lelkesedéssel fogadták a merkkiteos megindulását: nekünk is megvan az okunk, hogy szívvel-lélekkel csatlakozzunk az örvendezőkhöz. ZSIRAI MIKLÓS.