Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Losonczi Zoltán: A magyar tővéghangzók - II. 402
454 L080NCZI ZOLTÁN 191; Dom.-k. 172; Érdy-k. 28; Érs.-k. III. 317; Horv.-k. 251; Kriza-k. 80; Münch.-k. 98; Nád.-k. 530: Nagysz.-k. 368; Péld.-k. I. 21, II. 47; Szék.-k. I. 16; Tel.-k. I. 104; Weszpr.-k. I. 111: Winkl.-k. I. 126; allany Csem.-t. 17b; állanom Gyöngy.-k. III. 45; Winkl.-k. I. 92; állanod Érs.-k. I. 35 ; Nagysz.-k. 367; állania Lobk.-k. I. 1 ; Nagysz.-k. 367; Tel.-k, IV. 375 ; bezelleny Jók.-k. 37 ; Érs.-k. III. 320; bezeelleny Érdy-k. 60; Érs.-k. I. 540; bezellenem Jók.-k. 15; bézéllenem Miinch.-k. 186; ebeellen!) Csem.-t. 21a; Ebelleny Ers.-k. I. 53; ebelleni Tel.-k. I. 157; feddeni'Debr.-k. V, 562; Münch.-k. 87; Nád.-k. 500; Póld.-k. III. 78; feddeny Corn.-k. 4; Érdy-k. 339; Horv.-k. 37; fyggeny Corn.-k. 273; forrany Láz.-k. III. 31; onzollani Münch.-k. 79; hallany Jók.-k. 12*; metteny Corn.-k. 265; predicallani Weszpr.-k. I. 18; predicallany Dom.-k. 278, 279; Érdy-k. 109; Érs.-k. I. 82; predikallanom Lobk.-k. I. 21 ; (egelleny Hqrv.-k. 32, 139; Corn.-k. 297; fegeelleny Dom.-k. 144; fegheelleny Erdy-k. 170; fegellenem Jók.-kv 79; zallani Csem.-t. r 12b ; Nagysz.-k. 45, 265; Tel.-k. I. 99; zallany Érdy-k. 124; zallanya Érs.-k.' I. 138, III. 414*; zallanwnk Érs.-k. I. 230; zallania Tih.-k. 242, 316; tevkelleny Corn.-k. 414; ylleny Érdy-k. 113, 120; vlleni Tel.-k. I. 37; uallani Tih.-k. 39; Vallania Nád.-k. 36; e szavakban többször akkor is találkozunk tővéghangzóval, ha a kódexiró csak egy mássalhangzót ír: alania Tih.-k. 190; bezeleny Jók.-k. 135; Tel.-k. III. 312; bezeleni Tel.-k. IV. 337 ; fwgeny Érs.-k. III. 319; figeni Weszpr.-k. I. 105 ; predicalani Weszpr.-k. I. 18; fzalania Kaz.-k. I. 56; hogy az a, e itt részben utólag került a képző elé s a mássalhangzó megkettőződésével függ össze, azt bizonyítja az olyanféle eset, mint pl. predicalny Érdy-k. 146; meiny Corn,-k. 265; utólagosan kerülhetett a hangzó az ilyenfélékbe is; bochatany Érdy-k. 251 ; de: bochatny Horv.-k. 31; -bocatni Nád.-k. 239; boczalnom Érs.-k. III. 429; megbocatnia Nagysz.-k. 74; bocatnom Nagysz.-k. 73; zolani Érdy-k. 31; de: zolny Érdy-k. 203; zolnia Nagysz.-k. 134. A képző eredetibb alakja okozta a hangzó megmaradását -ít után: pl. fegeyteny Jók.-k. 98; erofiltenod Nagysz.-k. 85. A hangzóvesztő igetők után kódexeink korában még többnyire megvan a tővéghangzó; csak akkor tűnik el, ha analógia folytán a jélenidő 3. személyéhez járul a -ni képző, melyben a két mássalhangzó közé már egy magánhangzó került. Példák : enecleni Birk.-k. 2; ellenzenie Kaz.-k. I. 99; enekleni Batthy.-k. 311; Tih.-k. 54; enekleny Corn.-k. 165; Érs.-k. III. 370; Horv.-k. 79, 108 ; ' Marg.-l. 1; eenekleny Érdy-k. 39, 561; eneklenie Lobk.-k. I. 6, 328; enóklenie Tih.-k. 294; figyelemre méltó a Tihi-k. 364. lapján -az enoklonie alak, merly esetleg a tővéghangzó régibb zártabb voltára mutat; erdemleny Érdy-k. 147; erdomlenem Tih.-k. 285; erzeny Marg.-l. 63; erzeni Jók.-k. 63; Erzeny Érs.-k. I. 25; erzenye Winkl.-k. I. 151; fenleny Jók.-k. 96; fenleni Kaz.-k. 1. 78; feenleny Kriza-k. 173; fefleny- Corn.-k. 132; feflenom Tih.-k. 372; feffleny Winkl.-k. I. 150; forgani Weszpr.-k. III. ,123; gyakorlany Érs.-k. I. 174; gakorlania Kaz.-k. I. 42 • gyettreny Érdy-k. 182; gyevtreny Corn.-k. 329; getreny Érs.-k. II. 43; gottreni Nád.-k. 593; y'otrenye Szék.-k. I. 196; giotreni Virg.-k. 103; §btreni Vitk.-k. 84; gyewtreny Debr.-k. IV. 546; haylany Horv.-k. 184; -hailani Münch.-k. 129; haylani Tel.-k. I. 11; ingani Debr.-k. V. 569; Nád.-k. 518; ingorleni Debr.-k. I. 168; karomlani Münch.-k. 146 ; kefergeni Batthy.-k. 404; Érs.-k. I. 84; Nád.-k. 435; kenzany Corn.-k. 265; kenzani Nád.-k. 573; keenzany Corn.-k. 329; kenyergeny Érdy-k. 90, 445; Péld.-k. II. 52 ; kevnyergeny Péld.-k.
