Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Losonczi Zoltán: A magyar tővéghangzók - II. 402
444 L080NCZI ZOLTÁN stb.; Kriza-k.: fordeltád 63; Kulcs.-k.: Idwezeh 9; (magash. után gyakran); fordehad 335; taneh 302, 309, 315; thaneh 46; Lobk.-k. II.: meg iobehoc 67; Marg.-l.: zallehon 43; gyogeha 138; zoreha 83; Miinch.-k.: vilagofehon 21; (mélyh. után is gyakran); Nád.-k.: -/ezeked- 230*; zore/md 362; Nagysz.-k.: Tanehad- 264; Peer-k. I.: fordeka 44; (mélyh. után is gyakran); Péld.-k. I.: alehatok 27; emieked 31; Sánd.-k.: aléhaatok 19, Thewr.-k. I.: egyéne féked 131; yghene felied 200; erSf/ehe 227; /'e#«&eíe/fc 65; Idicezeked 41; Tih.-k.: jegeken 1; Winkl.-k. I.: Fezehed 187; fezehed- 187; kyiiyebeked 334; a-jelölések: Bécsi-k. L: alakad 58; Birk-k.: alahak 1, 2"; Fest.-k.: trtjlaago/faha 253; Miinch.-k.; alahatoc32; Nagysz.-k.: fordakad 41; A helyett J van: teeí/ Kulcs.-k. 46; /* hiányzik: zabado Göm.-k. IV. 253; Lobk.-k. II. 54; Kulcs.-k. 138; .Fordé Kulcs.-k. 209. XVI. századbeli nyomtatványainkban az =íí képző fje helyén többször y van; igy SYLVESTER Új Test.-ban; pl. alijczatok I. 7, 16; wte</ eleghijtetnek I, 7; fnej? fenijte I. 14; feszijcz meg I. 75b; fordijcz I. 8; BEYTHE : Az Zentök Fö Innepeiröl c. munkájában; pl. íawí/íí la; indijt- la; tanijckon 5; TRÓCSÁNYI: MNyv. XII. 224, 225). SZENCZI MOLNÁR ALBERT nyelvtanában a következőket írja az =íí képzőről: Idem fit in omnibus fere verbis in it contractis ex éyt, ut: tanít . . . ordit . . . merit . . . térit . . . • quae verba quidam per é longum seri bűnt, ut: tanét... ordét... alii expresse scribunt: tanéyt... ptfetéyt.,. ékeséyt... Ezután irodalmi nyelvünkben mindinkább terjed az Át, amely a többi változatokat kiszorítja. Mai nyelvjárásainkban •• ü (változata -.it, --itt; pl. Vépvidék Nyr. XXIX. 177; Naoybacou Nyr. XLV. 69; Szakadat MNyv. VI. 206; Zilahvidék Nyr. XXVII. 495; Moldva Nyr. IX. 495) mellett elég gyakori -ét, • étt is; 1. HALLER: A légrági tájnyelv. 19; Göcsej Nyr. XIII. 257; Nagykanizsa NyF. XLVIII. 14; Mátyusföld Nyr. XX. 29; a fordét, keret, merét, szőrét, terét, ordét szavakban Baranyaózdou Nyr. XXVII. 207; Szlavóniában néhány szóban -üt van: terütőt, epütőt, ne nyerűtöz Nyr. XXIIII. 217; a palócságban -et, -ít mellett -eét is van (Nyr. XXII. 216, 420); Beregszászon 'et (TŐRÖS: A beregszászi nyelvj. 12). Egyes igékben gyakori --ajt, -ejt. Példák: veszejt, szalajt, hullajt, szakajt Balatonfelvidék NyF. XL. 26; fakajt, hasajt, szalajt VASS B., Nagykőrösi nyelvj. 20; szakajt, veszejt Halas Nyr. XV. 117; hasajt Felsőbácska Nyr. XII. 262; hullajt, szakajt, fakajt, szalajt, veszejt Ada Nyr. XXVII. 408; szakajt Mátyusföld Nyr'. XX. 124; veszejt Esztergom Nyr. IX. 543; szakajt, szarajt, kifárajt v. kifárít, karajt v. karit, fakajt v. fakít, veszejt, feszejt, izzajt, ugrajt Palócság Nyr. XXII. 307, 419; fakajt, szikkajt, szakajt, szalajt, izzajt, hasajt, futtajt Heves m. NyF. XVI. 15; hullajt, szakajt v. szakít TŐRÖS, Beregszászi nyelvj. 20; különös alak: lázója ,lázítja' Mátyusföld Nyr. XX. 25. A felszólító módban több vidéken --íj, -éj-féle változatokkal találkozunk: pl. tisztíjj stb. Halas Nyr. XV. 117; tisztija, tisztijad, tisztijon v. tiszticcsa stb. Felsőbácska Nyr. XII. 263 ; fájdíjja stb. Mátyusföld Nyr. XX. 173; takaríja, készíjed v. kész idd stb. Esztergom Nyr. IX. 543; taníjjek v. taníjjon, tartíjjá Palócság Nyr. XXII. 465; taníjja Moldva, északi csángók (taníssza déli csángók) Nyr. IX. 492; melegéjük Mátyusföld Nyr. XX. 29; 1. még a következőket: szakajjak Halas Nyr. XV. 117; veszejjed Esztergom Nyr. IX. 543. E változatokban gazdag képző története (fejlődésének táblázatát 1. MELICH : NyK. XL. 367, 368), mely névszókhoz is járul s mozzanatos
