Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás. (I.) 321
356 TOLNAI VJLM08 49. MISKOLTZI FERENC: Manuale chirurgicum-jában (1742) magyar műszavakkal fordít egy német sebészi könyvet s műve végén latinmagyar szójegyzéket ad. 50. KOVÁTS JÁNOS PETHŐ krónikájának folytatásában (1742) s a Hadi exercitiumban (1746) sok új, kivált katonai szót alkot: elözet: front, hajóhad, kerekdít, lábazat: puskaagy talpa, szájazat: puskacső nyílása, virdgít: virágoztat. 51. BERTALANFI PÁL jezsuita a Világnak rövid ismerete (1757) című földrajzában szinte erőszakos purizmussal küszöböl ki könyvéből minden deák szót, úgyhogy BOD PÉTER homályossággal vádolja, HORÁNYI ELEK azonban helyesen mutat rá, hogy a szavak újságán és szokatlanságán akadtak fenn olvasói. Tőle való az egyenlítő (PÁRiz-PÁPAinál még: égnek két felé osztó kereke), cseppkő, gyümölcsösít, pót: pótlás. Valószínű, hogy BERTALANT műve abba az élénk tankönyvirodalomba tartozik, mely Nagyszombatban VARQYAS ISTVÁN és FALDDI nevéhez fűződik. 52. MARÓTHY GYöRGYnek volt azonban legnagyobb hatása. Arithmetica-ja (1743) volt az első igazi iskolai számtan, mely több kiadásban a XVIII. század legelterjedtebb tankönyvei közétartozott, amint a máig élő szállóige: „Maróthy szerint" is bizonyítja. Magyar könyvet ad a magyar tanuló kezébe. Előszavában beszámol elveiről ós eljárásáról. A deák műszavak magyarítását szükségesnek tartja; utal a rómaiak régi s a németek új példájára. Ha van a köznyelvben alkalmas szó, fölhasználja. „A' hol az addig való magyar szókban nem találtam alkalmatost, új szót is tsináltam egynehányat; bár többen követnének, úgy nem lenne illy szűk és szegény a' magyar nyelv." Amennyire lehet, a latin szó tartalma és alakja után igazodik, tehát gyakran szófordítást végez, nem úgy mint egy századdal előbb MEDGYESI, aki óv ettől. Szóalkotásaiban azonban semmi erőltetés, mesterkedés nincsen, ezért váltak műszavai közkeletűekké s maradtak meg nagyrészt máig is: összeadás: additio, kivonás: subtractio, sokszorozás: multiplicatio (a mai: szoroz, szorzás), osztás : divisio, maradék; megtartja APÁCAI általmér ö: dia méter szavát, amelyből félszázad múlva átmérő lett; az ő tört száma: fractio, később tört-té rövidült. Sikeres folytatója volt APÁCAI kísérleteinek, előkészítője DUGONICS törekvéseinek. 'Irodalom: BÁRDOS, Nyelvtiszt. 69; — Nyr. XIV, 359. 53. MOLNÁR JÁNOS apát is ideszámítandó, a XVIII. század derekának egyik leglelkesebb tanára, kitől RAJNIS és RÉVAI ösztönt