Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás. (I.) 321

A NYELVÚJÍTÁS 353 főnevek: akaratlanság, lehetőség, olvasottság, testiség, többség; — melléknevek: idő-, rend-, természet-, vallásszeri (ma: -szerű); többszerü; érzéketlen; egges, többes (szám); lelkiismeretes, ingyenes, szántszándékos, szokásos, veszélyes; — igék: bebizonyít, eltulajdonít', függed; hitelesít; mutatkozik. 44. BIHARI FERENC, gyulafehérvári rektor, ki CsAHOLczival a szókészlete miatt nagyon becses Index Vocabulorum-ot szerkesztette (1654), sok új szó szerzője: deszkázat, lovasság, utas; németes; homokoz; ellentétel, rabszolga. 45. APÁCAI CSERE JÁNOS, a magyar nevelés atyja, a műszókószitésben is úttörő. Az Encyclopaediában (1653) és a Logikácskában (1654), a legelvontabb tudományok fogalmainak igyekszik magyar szavakat adni s kivált a mennyiség- és mértan, valamint a bölcselet magyar műnyelvét alapozza meg. Míg a teológusok munkássága némileg kész anyagot talált, neki szinte semmiből kellett teremtenie. Eleinte elijed a magyar „nyelvnek elegendő szók nélkül szűkölködő mivolta s mintegy mezítelensége" miatt szándékától ; majd GELEJIÍŐI veszi a használhatókat; azután felbuzdul DESCARTES francia, még inkább GAZA görög író példáján, ki a latin nyelv számára sok új műszót teremtett és elszánja magát, hogy nemzetének magyarul adja a tudomány eredményeit. Már BOD PÉTER észreveszi, hogy „sok magyar szókat újonnan csinált s mintegy legelsőben jeget akart törni a tudományok megértetésére" (Athenás 12. 1.), „de ebben őtet vagy senki, vagy igen kevesen követték". (Vitézk. anyaszentegyház. Elősz.) Műszavai magukon viselik a latin minta képét; GELEJI kívánságát, hogy egy latin szót egy magyarral fejezzünk ki, ritkán bírja teljesíteni. Legtöbb szava körülírásos íordítás, pl. subiectum: alája vettetett dolog (a mai ,alany' már nem fordítás, hanem utánaképzés). Melléknevei közt egész serege van a körülményes -ási, -ési képzésűeknek: látási, megtartási. Legtöbb szava feledségbe ment, de egynéhány ma is őrzi emlékét: alkonyodat, arányosság), együttlét, kiterjedtség, középpont, súrlódás; számláló, nevező, osztó, osztandó. 46. MIKOLAI HEGEDŰS JÁNOS A mennyei igazság tüzes oszlopa (1648) utószavában szintén panaszolja az elvont gondolkodás műszavainak hiányát s a nyelv „szűk voltát" és vagy huszonöt szóból álló jegyzéket állít össze; legtöbbnyire körülírás, nincs meg benne a nyelvújító kellő merészsége, mert úgymond: „találtam egy nagy Nyelvtudományi KözleményékIXLVl. 23