Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Egy ismeretlen képző 1

4 G0MB0CZ ZOLTÁN. támaszkodhattak az élő nyelv analógiájára, úgy látom, hogy azr orthológusok e részben is kissé elhamarkodva Ítélkeztek. Annál feltűnőbb ez, mert nyelvtudósaink a denom. -ly képző megvoltát már 1770 óta több olyan adattal bizonyították, a melyek nagyon is megérdemelték volna az elfogulatlan tudományos mérlegelést. Állításomat néhány idézettel bizonyítom. KALMÁR,. Prodromus (1770) 71. I.: «. . nominalia: homály: ab obsoleto hom; személy*; BEREGSZÁSZI, Magy. Sprachlehre (1797) 41. 1. szerint személy < szem 'oculus5;

EÉVAI az Elaboratior gramm. III. kötetében (a mely nyomtatásban csak 1908-ban jelent meg) megjegyzi képzőnkről, hogy «derivat nomina substantiva absoluta, plura de verbis, quaedam etiam de n o m i n i b u s» (214. 1.). Példái a következők: lapály «proprie plana res, planities» < lap "plánum, pressum3;

személy 'eonspectús, facies,. species5

<

szem c

oculus, usu antiquo etiam intuitio, conspectio'; csekély Vadum5

<

esek ua.; seregély 'sturnus, proprie ad catervam pertinens3

<

sereg 'agmen, caterva3

.

Erdély < erdő c

süva\ Az Erdély és csekély származtatása nyilvánvalóan helytelen (vö. EtSz. I. 912); a seregély sem a sereg cagmen

3

származéka, de azért nem tartom lehetetlennek, hogy -ély végzete kicsinyítő képző (vö. a harkály, sirály, sordély stb. madárneveket); a személy és lapály származtatása helyes. A 235. lapon az -aly -ely -oly képző fejezetében olvassuk a következő megállapítást: «de szug, quod recessum et secessum notat, est szug-oly, secessus res, angulus... Clarissimum est de verbo fog, capit, nomen sic formátum fog-oly, res capta, captivus...» DÖBRENTEI 1842-ben a szivéig támogatására helyes és helytelen adatokat vegyesen, hoz fel: uSzivély, Gemüth, mint hasonlóan névszóhoz függedt -ály -ély raggal: czikkely, személy, lapály, ragály, seregély, Erdély, vitály, guzsaly, dagály s az újabb szeszély és kedély» (NyÚSz.). BALLAGI MÓR Nyelvünk újabb fejlődése ez. értekezésében szemére veti a Nyelvőrnek, hogy bizonyításában az inductio nem teljes, mert «éppen azokat a példákat, a melyek a megtámadott kifejezések mellett szólanak, mint lapály, személy és csekély, nem említi» (NyÉrt. IX. k. III. sz. 24). Hadd hivatkozzam végül BuDENzre, a ki Ugor Alaktanában a lapály és csekély szavakat igei származékoknak tartja ugyan, de hozzáteszi: «dim. értékű lehet az -ly ebben: szugoly, zugoly 'angulus,.