Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

A RÉGI MAGYAR ÍRÁS EREDETE. 41 Látjuk tehát, hogy SEBESTYÉNnek minden egyeztetése világos, de ilyen meg ilyen önkényes változtatásokat kell még hozzájuk elképzelnünk. Igaz, hogy ő ezeknek az önkényes változtatásoknak többször okát is adja. Azért változtatták meg a betűket, mert külömben bizonyos más betűktől nem lehetett volna őket megkülömböztetni. Ez, mint írástörténeti elv, nem is képtelenség. Csakhogy ezt az elvet csak a legritkább esetekben szabad alkalmazni, mert külömben azokat az önkényes változtatásokat nem az írás alkotója, hanem a kutató fantáziája végzi. SEBESTYÉN pedig minden esetben alkalmazza ezt az elvet ós pedig éppen ném világos esetekben. Jól vigyázzunk még valamire. Azt mondhatná valaki, hogy mindez voltaképpen szőrszálhasogatás, hiszen az a görög e-jel csakugyan hasonlít a magyar jelhez, az a SEBESTYÉNÉ felvett önkényes változtatás a magyar ó-jelen egészen lényegtelen, az a magyar o csakugyan olyanforma, mintha fele volna a görög jelnek. Helyes, csakhogy itt nem erről van szó. Ezek az ábéczék rokonok, azt rég bebizonyították. Arról van szó, hogy a magyar ábécze helyét pontosan megjelöljük a többi rokon ábéczék között. Ha pedig ezt a feladatot módszeresen akarjuk elvégezni, akkor a fenti feltevésekről szó sem lehet. íme ez, a magánhangzójelekre vonatkozó elmélet SEBESTYÉN szilárd kiinduláspontja annak a megalapozására, hogy a magyar ábécze legrégibb török őse görög eredetű. Hogy azután ő ebből kiindulva milyen eredményekre jut, erre vonatkozólag elég legyen jellemzésül azt felemlíteni, hogy a magyar )( & és f d jelek szerinte a görög y származékai. (MÉHE. 159. 1.) Talán nem is szükséges, hogy THOMSENre hivatkozzam, a ki a köktörök f^, f, | magánhangzójeleket «kétségtelenül» tervszerű kitalálás eredményeinek mondja. (Inscr. de l'Orkhon, 51. 1.) Mégis különös, hogy a mi THOMSENnek kétségtelen, hogy lehet az SEBESTYÉNnek egy tökéletesen más elmélet szilárd kiinduláspontja. A fenti módszerrel azonban lehet. Sőt SEBESTYÉN úgy tünteti fel a dolgot, mintha az ő görög elméletéhez THOMSENnek is köze volna. (MRHE. 154 1.: «... fontosak... azok a görög nyomok, a melyekre már THOMSEN és DONNER is felhívták a kutatók figyelmét».) Az illető hely THoMSENnél (i. m. 50—51. 1.) így hangzik (a köktörök ábécze azon