Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Értesítő - Irodalom - 337

ISMEETETÉSEK ÉS BÍKÁLATOK. 337 több hibáját helyreigazítja. — HOLUB JÓZSEF az ndólátott levéh-iől ír, a mely diplomatikánk egy érdekes oklevélfajának az ú. n. «litterae revisionalis»-nak volt a m. neve, a melyet a «revisio getatisi), azaz életkor-vizsgálat eredmónyeképen adtak volt ki. — TAGÁNYI KÁROLY azt kutatja, hogy a Bua és Bucna személynevek micsoda helynevekben maradtak fönn, hogy hol fekiisznek azok a helyek és hogy melyik krónikának az elbeszéléséhez tartoznak, vagyis a bennük megörökített melyik nemzetségnek micsoda birtokaival függnek össze. — TBÓCSÁNYI ZOLTÁN az X ut tők szólásnak eredetét és értelmét keresi. — SIMÁI ÖDÖN és MÉSZÖLY GEDEON nyelvújításkorabeli szótörténeti czikkeket írtak. — SZÁSZ KÁEOLY a névelőnek modern íróinknál gyakori hibás használatát rója meg. — VISZOTA GYULA : Hogyan dolgozott Széchenyi ? ez. czikkében újabb adatokkal szolgál előbb megjelent értekezéseihez, a melyekben bebizonyította, hogy Sz. műveit kéziratban többen átolvasták és — nyelvileg — javították. — A füzetet LEHE ALBEET epigrammja és HORVÁTH jÁNOsnak SZILY KÁLMÁNról írott jellemrajza vezeti be. A füzet végén számos kisebb közlemény, szó- és szólásmagyarázat olvasható, a melyeknek ismertetésére itt nem térhetünk ki. A befejező czikk SZILY nyelvtudományi munkásságának a bibliographiája, melyet HELLEBEANT AEPÁD állított össze. TEÓCSÁNYI ZOLTÁN. Hazai irodalom. Emlék. Szily Kálmánnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökének nyolczvanadik születésenapja alkalmából írták a Magyar Nyelv dolgozótársai. Budapest, 1918. GOMBOCZ ZOLTÁN és MELICH JÁNOS. Magyar etymologiai szótár. VII. f. (Cserese Csobolyó.) Budapest, 1918. PAASONEN H. Beitráge zur finnischugrisch-samojedischen lautgeschichte. Budapest, 1917. (Különnyomat a KSz. XIII—XVII. k.-bó'l.) Nyelvtudományi Közlemények. XLV.