Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

J28 NÉMETH GYULA. Hogy úgy mondjam, ez a leggazdagabb köktörök mássalhangzójel, s az elszegényedett magyar ábéczébe, ha a többi mássalhangzójelből nem is, ebből került kettő. Világos, hogy a fenti okoskodás nem mozog addig szilárd talajon, míg a köktörök megfelelőt meggyőző módon ki nem mutatjuk. SEEESTYÉN (MRHE. 157. 1.) a magyar \ betűvel a köktörök ^ /j R jeleket állítja egy sorba. Ez azonban módszertelen kombináezió; a köktörök ft jel a kö, kü (ök, ük) jelölésére szolgál, a ^ jel a ke, ki (ek, ikj jelölésére, s ha az ember megnézi azt a három köktörök betűt, azonnal látja, hogy ezekkel egy \ alakot egyeztetni nem lehet. Először is állítsuk össze a \ alakváltozatait. A legtökéletesebb és legrégibb ábécze (MAESIGLI) ~^_ alakban közli e betűt. A marosvásárhelyi és a konstantinápolyi emlék körülbelül & \ alakot mutatja, a Rudimenta a ^ alakot. (A beesés Kájoni-féle ábéczében ez a betű nincs meg.) A többi változatoknak nem igen tulajdoníthatunk fontosságot, mert a Rudimenta után készültek, de nem lehet tudni, esetleg itt-ott nem került-e beléjük egyéb befolyás. Ennek az előrebocsátásával jegyzem meg, hogy a % betűt a DÉSI- (azonkívül a KAPOSI-HAB-sÁNYi-)féle betűsor f\j alakban őrizte meg. (Vö. SEBESTYÉN, MRHE. 116. 1.) Két alakunk van tehát, a melyet elfogadhatunk: 1. 2 (MAESIGLI; ehhez áll közel a Rudimenta ^ jele), 2. \. Bizonyos, hogy ezek az alakok ugyanannak az egy betűnek későbbi változatai. A Rudimenta és MAESIGLI kétségkívül bizonyítja, hogy ennek a betűnek nem \ az eredeti alakja, a hogyan SEBESTYÉN gondolja; a betű két kis szára eredetileg nem rövid. A jenisszeji ábéczékben az ak, ka jele:1

) |\J, pj,

/\. A magyar 1, Z» *Z hsiü. tehát a jenisszeji J\j megfelelője.2

) 7)

DONNER, SÜS. Aik. XIV. (tábla). 8) Vö. NAGY GÉZA,

Ethn. VI. 274., MUNKÁCSI, KSZ. XIV. 228. NAGY GÉZA a harmadik köktörök alakot egyezteti a magyar jellel; MUNKÁCSI .nem tisztázza a magyar betű. eredeti alakját.