Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)
Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány (I.) 129
A MAGYAR ŐSHAZA ÉS A NEMZETI HAGYOMÁNY. 157" is megemlíti. FRA MAURO térképén (FRA MAURO CAMALDOLESE,.. 1457—9, Mappa Mundi, LELEWEL, i. m. Atlas 33) Georgiát (Zorzania néven) csodálatosképen épen Tarsia és Ürgéiig szomszédságában találjuk, ilyenformán: Tharse Zorzania Organza A mi a Georgiani <*•> Ioriani, Juriani hangalakok viszonyát illeti, HORVÁT ISTVÁN i. h. arra hivatkozik, hogy KARAMZIN szerint György az oroszoknál régen Jurij. Úgy látszik, ez alapon állítja PODHRADCZKY Chron. Bud. 12 egy tárgyilag is teljesen hibás jegyzetben: «Corosminia, grsecis Georgia, slavenis Juria, trans maré Caspium.» HORVÁT a Juriani = Georgiani magyarázat támogatására GESNERre is hivatkozik, s csakugyan GESNER •Vlithridatesében ezt olvassuk: «Georgiani, vei ut a Turchis vocantur, Juriani, non > longé ab eo loco habitant, ubi Georgos collocant Geographi, iuxta Albanosi).1 ) Hogy GESNER adata mennyiben helyes, azt nem tudom ellenőrizni (Juriani = tör. gurgan?), de annyi tény, hogy az araboknál Georgia neve a szokásosabb d)J> mellett ^L^a.. alakban is előfordul.2 ) Mindenesetre érdekes, hogy a Juriani írásmód nyugaton sem ismeretlen, de persze arra, hogy krónikáink Georgiának szláv (?) vagy arab nevét említenék, aligha gondolhatunk. Kétségtelennek tartom, hogy Ioriani, Juriani, e helyett Georgiani, vulgáris latin, még pedig román országbeli vulgáris latin alak-, ill. írásváltozat.MARCO PoLÓnak RAMUSIO gyűjteményében megjelent olasz szövegében Georgia neve Zorzania: «In Zorzania é un Ee, che in ogni tempó si chiama Dauid Melich», de uo. a georgiaiak neve Giorgiani.3 ) Ugyanezt a velenczei olasz Zorzania alakot, a mely irodalmi olasz Georgiania-nak (o: d'z'ordzania; PIANO GAR*) Mithridates. De differeiitiis linguarum tum veterum, tum quse hodie apud diversas nationes in totó őrbe terrarum in usut sünt, CONRADI GESNERI Tigurini observationes, Anno 1555. Tiguri excudebat FROSCHOVERUS. 26 b. 1. 2) V. ö. MARQÜART, Streifzüge 175, 418. 3) Delle navigationi e viaggi raccolte da M. Gio. BATTISTA. RAMUSIO, in tre volumi. divise (In Venetia, 1606), II. 5.
