Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Egy ismeretlen képző 1

12 G0MB0CZ ZOLTÁN. 'klumpen' BEEN. EtWb. I. 326 és vö. MIKL. Nyr. XI. 168, ALEXICS, Nyr. XX. 179). 28. göbölye [egy adat Tolna m.-ből, MTsz.] 'pocsolya5

< göbe [alakv.: göbö, gübü MTsz.] ua. Helytelenül: ÁKE. 303. 29. kopolya [Dunántúl, Duna-Tisza köze; alakv.: kopola, kupolya, kobolya MTsz.] Vízállás, áradások után a mélyedésekben megmaradt víz; hirtelen mélyedés patakok, folyók medrében5

<kupa

[Göcsej, Zala m., MTsz.] 'kátyú, gödör, mély völgy. <•*-> zürj. g§p 'grube, wassergrube, pfütze, teich5

;

dem. képzővel : g§p§l ua. WIED. [ votj. gop 'vertiefung, grube, niederung' MŰNK. ; dem. képzővel; gopal 'kleine grube, graben, sumpnge stelle5

|

cser. kup 'morast5

|

finn kuoppa 'fovea in terra5

[ lp. guöppe "fossa, caverna5

.

Vö. MUNKÁCSI, ÁKE. 427, WIOHMANN, PCJP. VII. 42, SZINNYEI, NyH. A m. kopolya szót MUNKÁCSI i. h. is -lya képzős származóknak tartja. 30. pizséüe [nyugatdunántúli tájszó ; alakv.: pizséle, pizsélle, püzsöle, püzsölle MTsz.] 'kis csibe' < pizse ua. MTsz. 31. szegle [alakv.: szögié, szegéje, szegélye, szegélye MTsz.] 'szeglet, sarok, zug"; — szegle-szugla [MTsz.] 'zeg-zug; szobácska'; — szegelet, szeglet [első adat Bécsi-k.; képzésére vö. a csigalat, szugolyat, csukorat denom. származékokat; a KE.-ben idézett szegei 'angulo' ige nyilván csak KE. kikövetkeztetése] 'angulus' < szeg ua. Máskép SIMONYI Nyr. XXVIII. 434; szerinte széglye a régibb szégelet-hől a szugolya, szvglya hatása alatt alakult volna. III. -ály -ély (-ál, -él, -il). 32. homály [első adat Bécsi-k.; alakv.: homál NySz.] 1. 'caligo, finsternis, dunkelheit' NySz.; 2. 'felleg, felhő5

(egy :adat Háromszékből, MTsz.). LEHE ALBEET Bud. Szemle CXVL 476 az adat hitelességét kétségbe vonja, de vö. a MNyv. IV. 430 közölt ugyancsak székelyföldi igazoló adatokat; 3. 'szőke, halványszőke5 MTsz.,

Bud. Szemle, MNyv. i. h. <•*•> zürj. kimör [alakv.: kimar] 'wolke5

WIED.

| ? lp. kwolmo 'crepusculum3

(o

: küdlmuj, kudllmuhe- WIKL.) VÖ. BUDENZ, MUSZ. 134. BUDENZ UA. 297. szerint a m. homály deverbális származék volna ugyan, de denominális eredete mellett bizonyít az is, hogy