Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Egy ismeretlen képző 1

10 GOMBOCZ ZOLTÁN. FÁBIÁN óta (MNyszet V. 195) többen régi török jövevényszónak tartották, s a köv. török szavakkal vetették egybe: kaz. boyol, alt. pül, jak. búgul, tob. bar. küár. moyol eacervus fosni'. Ezt a magyarázatot fogadtuk el az EtSz.-ban is, hozzátéve: aboglya a várható bogoly helyett feltűnő» (ugyané megjegyzés már GOMBOCZ, SUS. Tóim. XXX. 49, HORGER, MNyv. VIII. 451 is). De van egyéb nehézség is: a rendelkezésünkre álló adatok arra mutatnak, hogy őstör. hangzóközi #-vel van dolgunk, tehát a magyarban az ács <. ayaccy, bű<.böyü stb. megfelelések alapján nem is *bogol, hanem *ből alakot várnánk. MUNKÁCSI NyK. XXXII. 286 és NÉMETH Nyr. XLII. 245 a baglya változatot tartják eredetibbnek s a mong. baklaya 'fagot, gerbe, botte5 szóval vetik egybe. Sokkal kielégítőbbb BUDENZ, MUSz. 448. sz. magyarázata, hogy boglya a bog 'nödus' szónak magyar dem. származéka, mint szuglya < szug, széglye < szeg stb. Ugyané szócsaládba tartozik még: bugolya [alakv.: bugoja, buguja, buglya, bugla SzD., MTsz.] 'tolltaréj, bóbita'. Vö. EtSz. I. 440—1 és feljebb a bugoly ez. 19. czirmelye [Háromszék, MTsz.; alakv.: cörmölye uo.] 'száraz ág-bog3

<

czirme [Székelyföld," MTsz.; alakv.: cemere-, cemére MTsz.] ua. Vö. talán alább a csörmöle ez. 20. esepölyés [egy adat Jord.-k. 108: czepöles NySz.] 'lippus, triefáugig5

<

csepp 'gutta'. Kevésbbé valószínű NySz. Bev. X. és Nyr. XXIII. 315 magyarázata, hogy esepölyés talán a csepelyegés 'összekóezosodott' szóval függ össze. 21. cseplye [palócz táj szó; SzD., MTsz., Nyr. XXX. 386^ 540] 'ujdani hajtás, sarjadzás, bokor, cserje, tőről fakadt fiatal erdő5;

— cseplyés [MTsz.] 'cserjés hely, tölgyes' < csepe [nyugatdunántúli tájszó, vö. Tud. Gyűjt. 1832. III. 70, MTsz., MNyv. VIII. 379; alakv.: csepü-fa Nyr. XLIII. 447] 1. cquercus novella, junger eichenbaum' MTsz.; 2. 'gyökérhajtás' MNyv., Nyr. i. h.; 2. 'eine art eichenbaum mit hángénden eicheln' Tud. Gyűjt. i. h. Vö. EtSz. I. 944. HALÁSZ Nyr. IX. 260 helytelen magyarázata szerint cseplye (valamint cseplyeteg és cseplész, 1. EtSz. i. a.) feltehető *csepel-ige származéka volna. 22. csibéié [Vas m., MTsz., csibéik uo. Nyr. XXX. 98] 'kis csibe' <. csibe 'hühnehen'. Helytelenül: GOMBOCZ, MNyv. VII. 355.