Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Beke Ödön: Finnugor mondattani adalékok 1

8 BEKÉ ÖDÖN. látom (tkp. láttomra), a Konda vidékéről hét nagy (tkp. összerótt) csónakkal teli ellenség jött reánk ím !' PÁPAY : UF. XV. 132 \ %bntay-mou lábat %aft-tel murna jo%t}liiisaimen, dl lauaf '[hogy] kondavidóki két teli csónak nép ütött reánk, ne mondd!' 141 [ uas-tel mura In a dmatsa, lezatsa 'az egész város népe [ott ült] mellette, gondot viselt reá 148 | yöntay-rnou ar or'tna sellta-ki ioyatlaiu, uasu uella i muy uellaiu 'a kondavidéki sok fejedelem ha ránk támad, a városunk megöletik, mi is megöletünk5 uo. |

áziiá ipyan uyu eualt lábat öySlna ijsáiu 'atyus, a folyónk torkolata felől két szán jött hozzánk' 150 || I. jiy-p oy tanná tégde jüguttdjen 'ide jönnek bátyáid (tk. ide jövetel bátyáidtól) PATKANOV-MUNKÁCSI : NyK. XXVIII. 12 | vöget ömsem taga pümna edai 'az a hely, hol városa állott, fűvel van benőve (vö. vog. pumné neilawé 'fű jelentkezik rajta)' 26. f) -m-képzős igenévvel, amely ragokkal ellátva szintén lehet állítmány: E. koidi Imi semlal-telna kauaram iay'kna ázat liumet 'a varázsló asszony szemeit a forró víz egészen kiette' PÁPAY : UF. XV. 25 | ma töramna si tvjaina yvlda ant partmam 'én azonban az istentől hálásra nem voltam rendelve' 37 | táus yat uatna vridam 'a tunguz házát a szél szétszaggatta' 49 | molasir uai ös, s ásna arádelna ázat aktomat 'amilyen állat [csak] volt, a menyét mind valamennyit összegyűjtötte' 74 | ma ne yyoina partmem anddm 'embertől én nem rendeltettem' 117 | kaman yvtlkeba noylassem %oina lundamat 'hogy hány napja űztem nyomon, ki számlálta meg?' 167. — Vö. még a szenvedő jelentésű jelen idejű igenévvel: tam siski-ar or'tna si ueldam-lamba 'ettől a madár-sok fejedelemhőstől még utóbb is megöletem' 134. Ez az osztják határozós szerkezet, mint láttuk, pontosan egyezik a vogullal. Azonban a -na rag az osztjákban is jelölheti mind a lokativusi, mind a lativusi irányt, s így a kérdés most is eldöntetlen marad. FUCHS A vogul határozók ez. munkám ismertetésében (KSz. VIII. 325) azt állítja, hogy ez az -n rag lokativusi eredetű s a PATKANOvval együtt írt déli-osztják nyelvtanában a lokativusi ragnál tárgyalja. Véleményét a votják és a zűrjén nyelvben meglevő -n ragos határozók ilyszerű használatára alapítja (1. NyK. XXXVI. 434). Ezek a különben nagyon ritkán (a votják-