Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Adalékok a török nyelvtanhoz. (Megjegyzések Németh Gyula nyelvtanára). 407
424 GOMBOCZ ZOLTÁN. gel. hogy állítmánya igenév, tehát adamdyr olyanféle mondat mint a tör. it ürür, finn mies tekevi, magy. Péter járt. A -dyr négy változata közül a velaris-labialis -dur az eredeti, míg a többi három az enclisisben hangzóilleszkedéssel keletkezett. A dur alak viszont a régibb durur összerántása (haplologia; így magyarázta már FOY, MSOB. V. 272, BROCKELMANN, ZDMG. LXX. 192), a mely a régibb oszmanli emlékekben még elég gyakori, vö. KASEM, BEÖ-ZENKER 97, THÚRY, NyK. XXXIV. 167. A ó-oszm. durur bari már könnyű ráismerni az oszm. durmak, ktör. turmak igére, a melynek eredeti 'stat' jelentését az adam durur-íéle mondatokban a színtelen cest ! jelentés váltotta fel (hasonló volt a lat. stare jelentésfejlődése is, a mely a román nyelvekben az essere < esse létigével alkot egy suppletivistikus paradigmát, pl. fr. était < lat. stabat). Az adam durur f homo stat' > adamdyr 'homo est' nem sajátos oszmanli fejlemény, hanem éppen ellenkezőleg, a durmak azelőtt jóval tágabb körű c segédigei' szelepének utolsó maradványa. Több más török nyelvben és nyelvemlékben a turmak igének első és második személye is előfordul sum, es jelentésben, nemcsak a jelenben, hanem a múltban is. A köktürkben ugyan nem találom nyomát, de már a Kutadvu Biligben gyakoriak az ilyen mondatok : ikinci kut davlat turur c das zweite ist das glück' 3, w, sőt ritkábban (58, s) már megrövidült tur változata is előfordul. A csagatajban BARKLEYSHAW szerint: dunnán (<. *dururman), dursan, dur, durmiz, dursiz, durlar 1 stand' . . . (meaning hardly more than is), durran, durmis stb. A keleti dialektusokban (EADLOFF terminológiája szerint) : turum, turuy (tursun), tur stb. (pl. alyp-turum c ich bin der held'), Gramm. jaz. 60, EADLOFF, Inschr. II. 92. Az oszm. adamdym az adamym és adamdyr típussal szemben már igazi verbális mondat, a melynek állítmánya az alany személyét is megjelölő határozott igealak. Az oszm. idim, isem stb. eredeti töve ugyan kétségtelenül ir- volt, tehát idim < *irdim, isem < *irsem, csakhogy az r eltűnése igen régen történt, mert a ma élő török nyelvekben r-es alakokat már nem találunk: kaz. djdm c valék', ?p 'vala, ikan part. perf. BÁLTNT, Nyt. 79; kkirg. edim, edin, edi *J.Jof, *iJLoJol, ekén <jlX>(> emes (jjul+jf MELIORANSKIJ, Kratkaja grammatika kazak-kirgizskago jazyka, 1894, p. 45. A csagataj irodalmi nyelvben ugyan még
