Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Adalékok a török nyelvtanhoz. (Megjegyzések Németh Gyula nyelvtanára). 407

ADALÉKOK A TÖRÖK NYELVTANHOZ. 421 nasy is elliptikus mondat e helyett: o. janasy var. A mi az -asy -esi képző elemeit illeti, KUNOS KSZ. VI. 10 szerint az icesi, janasy a névszóvá merevedett opt. 3. sz. és a -si deverb. névszóképző (jatsi 'esteli ima'; tütsü 'füstölő') kapcsolata. Legújabban BROCKELMANN ZDMG. LXX. 212 és BANG SBBA. 1916, XXII. 522 is az -asy- -esi képző egyik elmének a -si névszóképzőt tartja. Ezzel szemben NÉMETH (S a mint BROCKELMANN czikkéből látom, előtte már más nyelvtaníró is) szerint «^*us<s zeichen des optativs -j- ^u* poss. personalsuffix 3. p.». Lényegében ugyanezen az állásponton van BÁLINT Nyt. 69 is ; abból, hogy a jazasy, kilásd származékok csak az 1. és 2. birtokos személyragot vehetik fel, s a harmadikat nem, azt következteti, hogy az -asy-ásd képző elemei az -a-e gerundium continuitatis képzője és -sy-sd 3. szem. birt. személyrag. Én is kétségtelennek tartom, hogy az oszm. icesi személyragos alak, s NÉMETH magyarázatát csak annyiban módosítanám, hogy az ice-, janaalaprészt nem az optativus tövével, hanem az -a-e képzős igenévvel egyeztetném. Ez persze voltaképpen nem ellentét, mert kétségtelennek tartom, hogy az oszm. optativus voltaképpen nem egyéb, mint az -a-e képzős igenév (az 1. és a 2. személyben a személyragokkal), tehát azonos a csag., kaz. stb. határozott jelennel, a mely némi modalis színezetet nyert. A mi alaki viszonyukat illeti, az oszmanli kalajym 'ich möchte bleiben', kalasyn 'du möchtest bleiben', kala stb., úgy viszonylik pl. a kasgari kalaman, kalasan, kazáni kalamyn, kalasyn, kala 'ich bleibe, du bleibest' stb. alakokhoz, mint az oszmanli kalyrym, kalyrsyn, kalyr praesens a kasgari kalurman, kalursan, kalur, kaz. kalyrmyn, kalyrsyn, kalyr jelenhez. Az 57. §-ban a denominalis melléknévképzők között első helyen említi NÉMETH a ~ga -ge képzőt, s a következő két példát hozza fel rá: uzunja 'ziemlich láng' < uzun c

lang';

türkce 'türkisch' (meist adverbial, immer in bezúg auf die sprache) < türk 'türké'. Viszont a 91. §-ban a -ja •§& 'adverbialsuffix'-ra felhozott példák között is szerepel a türkce párja: alman^a 'in deutscher sprache'. Úgy látom, itt két suffixum van összekeverve, nemcsak NÉMETHnél, hanem pl. KÚNosnál KSz. VI. 7 is (itt pláne ezt olvassuk: -5a stb. rendszerint határozókat képez, pl. •uzunga 'hosszúkás', abdaiga 'bolondos'..!). Az uzun3a képzője