Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Adalékok a török nyelvtanhoz. (Megjegyzések Németh Gyula nyelvtanára). 407

ADALÉKOK A TÖRÖK NYELVTANHOZ. 415 I. 54, ancolaju fso' LE COQ, Ghuast. 35), de figyelmen kívül hagyja, hogy a legtöbb északi török nyelvben rövidebb -laj alakja járatos : kaz. sulaj c

úgy',

bylaj c

így\

tereláj ''élve', gyakran hozzájárul a jelen-jövő participiumához is: kainarlaj 'forrón5 BÁLINT, Kaz.-tat. nyt. 91; karáé, sulaj Vie wasser', «doch erscheinen solche bildungen meistens als adiektiva u. adverbia, können aber auch als hauptwörter behandelt werden : buláj so', bulajdá c

hier,

bulajdán c

von hier

5

stb.»

PEÖHLE, KSZ. X. 224; ugyanígy a balkarban is: bulláj bir kyz 'ein solches mádchen* KSz. XV. 183 ; mind a karac.-ban, mind a balkarban a -yan deverb. nomenképző + -laj egyidejűséget kifejező gerundiumokat képez: balk. bara turyalláj cals er gieng',

üjüné ktlgelléj c

als er nach hause kam', karac. sení k'örgellej c

als ich dich sah' KSz. X. 233, XV. 192. A bask. -daj, -tai: táudaj 'mint a hegy', tastaj "mint a kő5 PEÖHLE, KSZ.

IV. 201 aligha tartozik ide (=? csag. -day: sunday 'sucrr, munday cthis-like'

BA.RKLEY-SHAW I. 26). Abban nem kételkedhetünk, hogy a kaz.-karac.-balk. stb. -laj (-naj) suffixum összetartozik az oszm. -lajyn raggal, nyilvánvaló tehát, hogy BROCKELMANN téved, mikor a -lajyn j elemét olyan (hiatustöltő ?) hangnak tartja, mint a milyen az oszm. adajan, söjlejen-íéle alakok j hangja. A -laj suffixum magyarázatával eddig tudtommal ketten próbálkoztak meg. BÖHTLINGK Jakutische gramm. 258. ezt írja: «das affix. ^ií ist nach meiner ansicht nichst anderes, als das denominativsuffix if mit der endung des tatarischen gerundiums». BÁLINT Kazáni tat. nyt. 91 szerint pedig a -laj, -laj, -naj, -naj a -la, -la vagy -l igeképző és -j vagy -aj, -áj állapotjelző képző vagy rag kapcsolata. BÖHTLINGK magyarázatát magam is elfogadhatónak tartom, noha kissé feltűnő, hogy GIGANOFF Gramm. 182 ilyen genitivusos szerkezeteket is említ: ^^ vlLit *mint ő', s hogy a csagatajban van egy -las rag is, a melynek a viszonya a -laj suffixumhoz még nincs tisztázva (jokarilaé ''upward', aralas 'mixedly5

,

tubanlas '"downwards"' BARKLEY-SHAW I. 68). Akárhogy álljon is azonban a dolog a -laj eredetét illetőleg, annyi kétségtelen, hogy az oszmanliban is járatos hosszabb -lajyn változat -w-jében nem a praesens participii képzőjét, hanem az instrumentális ragját kell látnunk, tehát nem -la-j-yn, a mint BROOKELMANN gondolja, hanem -laj-yn. 28* .