Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Szegedy Rezső: Adalékok a horvát kaj-nyelvjárás hungarizmusainak történetéhez. 35

Adalékok a horvát kaj-nyelvjárás hungarizmusainak történetéhez. (PETEETICS PÉTER evangéliumos könyve.) A magyar sz. korona anyaországának határain túl elterülő délszláv nyelvterületek közül a horvát kaj-nyelvjárás vidéke (Belovár-Kőrös, Zágráb és Várasd megye) érezte meg legintenzívebben a magyar politikai ós művelődési élet hatását: magyar szókat, idegen szókat a magyar nyelv közvetítésével, szláv eredetű, de nyelvünkben meghonosodott, hangalakjukban és jelentésükben megváltozott szavakat nagy mértékben vett át illetve vissza és korán kezdte a közigazgatás műkifejezéseinek megalkotásában a magyar példát követni, terminusainkat szószerint lefordítani, a magyar szóvonzatot utánozni. Figyelemre méltó irodalmi élet is ott ugyanakkor kezdett fejlődni, a mikor nálunk is nagyobb lendületet nyert az irodalom, t. i. a reformáczió korában. A hitújítás itt a magyar és — a szlovén közvetítéssel -— a német reformáczió hatása alatt állott, az antireformáczió azonban itt már tisztán a magyarországi mozgalom körébe tartozik. Az irodalmat, a mely a reformáczió szolgálatában állott, az antireformáczió elfojtja; a protestáns irányú könyveknek megtalálható példányait máglyára viteti és fejleszt új irodalmat, melynek művelői nagyrészt PÁZMÁNYnak vagy követőinek a köréhez tartoznak, vagy a jezsuita atyák hatása alatt álló előkelők. Ezen irodalom körébe tartozik az első kaj-nyelvjárású evangéliumfordítás, a PETEETICS PÉTEE, zágrábi püspök (majd kalocsai érsek) kiadta «Szveti Evangeliomi» is. (Első kiadása: Orácz, 1651.; a második: Nagyszombat, 1694.) A munkához néhány, még megoldást váró kérdés fűződik. Ki végezte ezt a fordítást, PETEETICS PÉTER maga-e vagy más 3*