Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333

350 MELICH JÁNOS. szerintem nagy vonásokban ez : magy. achszin > ochszin > a{p)chszun >• ohszin «>J ohszun> ahszin ~ ahszun, ebből, minthogy a /& szótagzáró helyzetben van aszin «vi aszún, ebből magyarnyelvi nyúlással asszun > asszon(y). Az ss.z es alakból analogikus úton ajszon ~ aszjon. A -chsz- kapcsolatban levő c/i hangértékére fontos, hogy egy oklevelünk a lat. #-szel irja a szót vö. 1268,' 1347 oxunteluke OklSz., a mi átírva máskép ochsun-, ochzun-, oczun-nak felel meg. A eh értékére ez x-szel való írás fontos (vö. ném. wechsel ejtést és SzD.2

243.

vekszel; vekszli). T) -n

y

~\- ch~> h: 1. Eredeti szavak. A nem képzés, ragozás folytán keletkezett szóközépi -nyh~ ~nh- ~ -mh-vol hangzó szavak, a mennyiben a XVI. századelőttről is kimutathatók, eredetibb -hny- ~ -hn- ~ -/im-ből keletkeztek (vö. enyhít > ehnyit NyK. XXXIV. 133., NySz. és talán a jonh: éh, 1. NyK. XXXV. 478., ez utóbbi helyen más példák is). Ezekben a h nyilván régibb -ch-hól való, ilyen ch-YSÜ írt adatunk azonban egyelőre nincsen. 2. Jövevényszavak. dunyha. 1599-ből: duchna NySz. Alakváltozatok: duhna OklSz., NySz., MA.3

m., PP. m.;

? duhina vö. NySz. duhyna (egy adat, lehetséges, hogy íráshiba duhnya h.); dunha MA.3

m., PP. m., PP. culcitra a.; donha BEENOL. duchna a.; dunna OklSz., JANCSOVICS duchna a.; dunnya vö. BERNOL. duchna, duchenka a. dunnyátska; donyha NySz., MTsz. Szláv eredetű szó, eredetére fontosak a következők: A magyarban első adat 1458-ból való, 1. OklSz. A külömböző alakváltozatok fejlődése ez: legrégibb alak duchna, ebből duhna, ez utóbbiból részint duhnya (> dunyha > donyha «•»» dunnya), részint dunha (> donha ~ dunna). Az ny tehát w-ból -na > -nya szóvégben magyar fejlődés. Az átvétel vagy a csehből, vagy a tótból történt, vö. tót duchna c

dunyha, federbett, deckbett, oberbett' BERNOL , cseh duchna 7ederbett, deckbett, oberbett' JUNGM., BANK, lengy. duchna c

mit federdaunen gefüllte schlafmütze, kissen' BERN. EtWb. 235. A szláv szó eredetéről BERN. EtWb. 235., hibásan MIKL. EtWb. 52. dunja a. Magyar eredetű : szerb nyelvj. duhnja > dunja 'culcitra plumea, oberbett, deckbett' VÜK3

. BERN.

EtWb. 235., szlov. ? dunja ua. MIKL. EtWb. i. h., tót ? duchna ua.BEENOL. duchnisko a. Ez alakok ny-nk alapján magyar eredetűek.