Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333

346 MELICH JÁNOS. A mezechtelen-beli mezech-ről részben hasonlóan SZINNYEI, NyH.5 82.; máskép BUDENZ, MUSZ. Nyújtód: falvak Háromszék m.-ben, LIPSZKY, Rep. — 1335-ből: Nachtoud, 1. KARÁCSONYI JM

Turul IX. 95. íft~vel írott alakot nem tudok idézni (vö. 1508-ból: Andreas de Nyoythodh Nyelvemléktár XV. bev. XI.; nvythody Ivdith, nvythody fráter andras, SzékelyudvC. 102.); e tn. a Nyújtó (1. OklSz.) szn. deminutivuma, s a Nyújtó szn. azonos a nyújtó köznévvel, vö. nyhthow cnyujtó

5

BesztSzj.,

nuto ua. SchlSzj. A szó eredetére vö. votj. nuitini 'kihúz, nyújt' SZINNYEI, NyH.5

148. (részben

BUDENZ, MUSz. 425. is). A szóban levő -jű- > -hí- > -ckt- eredetibb -U-, 1. NyK. XL. 369. és a bojtorján a. 2. Jövevényszavak, nevek. Ajtony. Ma kolozsmegyei helynév, régen volt azonban hasonló nevű hely Arad és Krassó m.-ben is (1. MNyv. X. 425.). A hn. eredetibb szn.-ből; e szn. legrégibb írott alakja Achtum vö. Vita S. Ge.rardi 10. § (hétszer, 1. EtSz.); később Ohtum> Ohtun>Ajtón az alak, 1. az adatokat EtSz., MNyv. IX. 352., 430., X. 425. A név török eredetű szn., vö. a törökségben ilyen szn.-eket: Altin, Altén MNyv. IX. 355 (recte: AltSn MNyv. X. 32.), Altan, Altun, Altun-Boga, Altun-Tas, Altun-Opa MNyv. X. 342., Altunysa MNyv. X. 42., Altun (1285-ben egy magyarországi kún ember neve) MNyv. XI. 34. A magyar szó egy *Altum> Altun (1. ASBÓTH, Nytiid. IV., 288., V. 78.', GOMBOCZ, MNyv. X. 32., 341.), esetleg *Alt§m>*Alt§n (1. GOMBOCZ, MNyv. X. 32.) átvétele. A török tn. az carany'-at jelentő őstör.

*altun mása. bojtorján. A XV. sz.-ból való Casanate-gl. : bachtoryan (?bochtoryan MNyv. XII. 260.), máskor Bukturuyan, buyturian 1. EtSz., boitorean MNyv. XI. 131. stb. Török eredetű szó, vö. tör. *baltyryan, s 1. EtSz., GOMBOCZ, MNyv. X. 342. Az Ajtony és bojtorján szóban levő -It- > -cht- > -ht- > -^í-ről ezúttal mellékes, vájjon független hangváltozás-e (vö. MELICH, MNyv. IX. 355 és bolt > bojt EtSz., foglaytatec meg TelC. 139., sejdít ~ sajdít.~ régi nyelvben saldít NySz. stb.) vagy pedig analogikus úton keletkezett-e (1. SIMONYI, TMNy. I. 427., 434., HORGEE, MNyv. VIII. 451). A bojtorján sem választható el e jelenségtől, hibásan SIMONYI, Nyr. XLIIL 183. Mahtelt. HARTVIK : Vita s. Stephani 24. § edidit ENDLICHER : «comitissa uero quedam nobilitatis eximie matróna, comitis Albi Udalrici socia, regis Wladizlai sororis filia, nomine Machtildis . . . iam morti proxima fuit». Később a név Mahtelt, Mehthyld (1. MNyv. XL 423.), Mahtelte Nyr. XLV. 367. A XIV. századon túl adatunk nincs reá. A név a ném. Mathilde, osztr