Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333
EGY FEJEZET A TÖRTÉNETI MAGYAR HANGTANBÓL. 343 *Bahács alaknak megfelelő írott alakot nem tudok kimutatni, de ilyennek kell lenni. A -eh- értékére fontos, hogy Bachás > *Bachács > Bács neve a XII. sz.-ban görög betűvel KiNNAMOsnál na-ráxCiov alakban van írva, vö. NyK. XXXIV. 134., EtSz. Csaholcz. A XV. sz.-ból: Csachócz (írva Chachoch, 1. CSÁNKI I. 472.). Más adatokban h-val, vö. Chahowcz, Chaholcz, 1. CSÁNKI i. h., MNyv. XI. 455. E szatmármegyei helynévről 1. EtSz. mohus. c mohó'. A XIV—XV. sz. határáról, KSzój.: «gulosus—Mochusf. Más adatok fe-val, 1. NySz. Eredete ismeretlen; nem helyesen: BUDENZ, MUSZ.; MUNKÁCSI, ÁKE. nehéz. A XV. sz. első harmadából EhrC. 39.: Ez felewl mondót vrnak varat nagy nechezseguel lewlek meg. Más emlékekben a szó mindenkor /i-val van írva. Van néz összevont alakja is, vö. pl. ÉrdyC. 111. nezkos 'nehézkes5. A szó eredete ismeretlen, megfejtési kísérlet BUDENZ, MUSZ. Tétény. A HFK. 873. lapja szerint van Tuchtum és Tuhtwm írott alak is. A ch-val jelzettet az idézett helyeken nem találom. Egyébiránt a szó eredetileg háromtagú, vö. Tuhutum (értsd Tühütüm) és 1. NyK. XXXIV. 133., 134., 136. ^ uhug. Ez a szó is először ch-va\, később /t-val van írva, vö. 1079—80-ból: Abracham uchuga, 1131—41: Homines libertos quos wlgo vhvg uocant, 1135—1262—1565.: ... homines . . . quos Hungari Uhng [tollhiba Uhug h.] vocant, 1141—1161.: ünum uhugi Tomas, 1282 kör.: üli captiui uheg nominantur, 1. ez adatokat NyK. XLII. 247. A szó hangzása is, eredete is ismeretlen. A hangzóközi eh > /i-nál meg kell jegyeznem, hogy több esetben a régi adatokban a eh ^ h helyén c-t, k-t találunk írva (pl. Tiehon > Tihany: többször Tykon-. 1. CSÁNKI III. 17.; Bichor > Bihor : ANONYM. 19. § : De duce bycoriensy, VR. 23. §.: comite Bicoriensi). Bégebben ezeket kétségtelen íráshibáknak tartottam (1. NyK. XXXIV. 137., 138.). A hangzóközi eh > h helyén írt k ~ c-re olyan kevés példát ismerek, hogy ma is azt hiszem, hogy íráshibák. Más helyzetben levő ch>h: k^c-re azonban 1. megfelelő helyeket. b) Mássalhangzóval kapcsolatban. a) -eh >-h-\- t : 1. Eredeti szavak és képző. iktat. A XIII. sz. első harmadából HB.: hug birsagnop ivtua mend w szentii es unuttei cuzicun iov felevl iochtotnia