Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333
338 MELICH JÁNOS. híd. XIV—XV. sz. határáról, Beszt. Szj. 227.: «pons — chyd» (FiNÁLTnál thyd «-o chyd?, de vö. SÁGI ISTVÁN, NyK. XXVII. 113.). A többi adat h-val írva, 1. OklSz. A szó eredete nincs tisztázva, 1. MUNKÁCSI, AKE., BUDENZ, MUSZ. Himód. 1001/XII. sz.-ból Szent István király pannonhalmi alapító levele záradékában: Chimudi, helynév. Későbbi adatok : Himudi, Hi(y)mud. Ez a hely Győr megyében van s azonos a mai Nyalka faluval, 1. a Pannonhalmi szent Benedek-rend tört. I. köt. index és CSÁNKI III. 549., 553. A régi győrmegyei Himud < Himudi < Chimudi és a mai sopronmegyei Himód, régebbi Himod (1. CSÁNKI III. 610.) azonos eredetű szó. Igen valószínű, hogy e hn. előbbi szn.-bői való, s a szn. kicsinyítő -d- képzős származéka a régi magy. mélyhangú Hem ~ Him (vö. VB. 141. §, CSÁNKI I. 208., II. 756., III. 61., 233.) szn.nek. A személynév eredete nincs tisztázva. hinni. 1220-ból VR. 108. §: «per pristaldum nomine Numchiz» értsd: 'Nemhisz5 , mai nyelven a. m. 'Nem-hiszel'. Máskor a név h-val, vö. VB. 13. § : «per pristaldum Numhizv. A szn. alakjára vö. a régi m. Numwog ~ Numuogi ~ Numuögv (NyK, XXXIV. 410., OklSz., GOMBOCZ, MNy. XI. 148.) szn.-et. A VB. 367. § : Chiz szn.-ét olv. Csiz s vö. a mai Csiz hn.-vel, 1. CSÁNKI I. 132. A hinni ige eredete ismeretlen, megfejtési kísérlet BUDENZ, MUSZ., WICHMANN, FÜF. XI. 207., SETÁLÁ, FUF. XIV. 168. Hisze. 1219-ből VB. 42. § : «Joubagiones de Bekves Bus, Chysce, Paul». Máskor a tulajdonnév h-val, vö. VR. 107., 275. § : Hisce, uo. 361. § : Hysce (ragozva a latinban acc.-a Hyscem 1. VB. 87., 254. §). Nem tartom lehetetlennek, hogy e szn. a. m. Hisz azaz 'hiszel5 . horh. 1095/XIIL sz.-ból OklSz.: «ad caput uoraginis quod dicitur churchu feu»; 1234-ből OklSz.: «Ad caput voraginis quod dicitur Churhufeu*. A horh (1. MTSz., OklSz.) szó eredete ismeretlen. hü: hív. A XIV—XV. sz. határáról KSzój. : «fidelis—Chyiv». Más adatok mind h-val, vö. 1219-ből VB. 45. §: Numhium (lat. accus.), 1240 k. OklSz.: Numhyv és NySz. — A szó kétségtelenül a hisz: hinni ige származéka, vö. KRÁUTER, MNy. IX. 74; BUDENZ, MUSZ. hüvely. A XIV—XV. sz. határáról KSzój.: «Vagina — Chyweh. — Más adatok mind h-val, 1. OklSz., NySz. A szókezdő eh-: mai h-ra, egyelőre több példát nem tudok. Az OklSz.-ban hála a. közölt Chala szn. szerintem Csalónak olvasandó. Hogy a homoki 1055-ből «fekete kumuc», 1. NyK. XXV, 136, OklSz.; kankalék «•>> hankalék MTSz., kumni *-•» hunyni MTsz. egymáshoz hogyan viszonylanak, egyelőre nem tudjuk.
