Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117

FINN JELZŐS SZEKKEZETEK. 159 szilajfej(ű) fiút mentett meg'; onhan meillá rautanenát linnut (Sat. II. 113) "vannak nekünk vasorr(ú) madaraink5; Kultasuita sukkasia (Kai. 35 : 173) 'aranyszájú) harisnyákat'; Kaikki hááváki kontioiksi metsáán, vaimonpuolista óvat vyötikaulat kontiot (Sat. I. 268) 'az egész násznép medvévé változva az erdőbe, a nős­tények az örvösnyak(ú) medvék'; Kátki kuun . . . kirjarintahan kivehen (Kai. 47: 22) 'a holdat tarkamell(ű) kőbe rejtette'. Ide tartoznak azok a szerkezetek, melyekben a jelző puoli­val összetett testrész-név: silmapuoli, kásipuoli, jalkapuoli ihminen 'félszem(ű), félkez(ű), félláb(ú) ember. Heidán jáljessáán . . . kulkee . . . veljesten silmapuoli hevonen,*) vanha Valko (Kivi II. 113) 'utánuk . . . halad ... a testvérek félszem(ű) lova, a vén Valko5. Nemcsak testrésznevek, hanem egyéb összetett, illetőleg jelzős főnevek is állhatnak jelzőül: Kullervo, Kalervon poika, sinisukka áijön lapsi (Kai. 35 : 167) 'Kullervo, Kalervo fia, öreg atyának kékharisnyá(s) gyermeke5 ; Nyyrikki, Tapion poika, siniviitta viian poika! (Kai. 32: 287) 'Nűrikki, Tapio fia, kékköpönyeg(es) berki fiú'; Márkdhattu kar­janpaimen (Kai. 12: 477) 'nedveskalap(ú) pásztora a nyájnak'; se pikkunappula Eero (ua. 63) 'az a kis-czövek E.5 ; Huusi murhamiehelle sudelle (Sat. I. 123) 'kiáltott a gyilkos(ember) farkasnak5; Ammu karja kuolijaksi nuolella terásnenallá (Kai. 33: 275) 'lődd agyon a nyájat aczélvég(ű) nyíllal5 ; Tulta iski ilman Ukko, valahutti valkeata miekalla tuUterálla (Kai. 47 : 67) 'tüzet ütött az ég istene, világot gyújtott tüzél(ű) karddal5 ; pitká vaskihelapáá-miekka (JARN. 133) 'hosszú, rézfoglalat-vég(ü) kard5 ; honkia satahavvja (Kai. 31 : 147) 'százág(ú) erdei fenyők'; sillá oli nahkarápylat siivet (Sat. I. 275) 'bőr-úszóhártyá(s) szárnyai voltak annak'.**) *) Vö. yks-silmáisen vetáján kuormaa (KIVI II. 117) 'az egyszemű teherhúzó terhét'. **) A régi magyar meggyszín bársony-féle szerkezetekhez közel állanak az ilyen észt kifejezések: piigal valgeruuged kul­iakarva hiuksed, lumevalge hobekarva ihunahk ja sinised silmad oli (AHLQV. 51) 'a leánynak világos-sárga aranyszín haja, hófehér ezüstszín bőre és kék szeme volt'; möne saja aasta eest seisnud nimetatud orus üks veiké járveke selge hőbedakarva veega (id. m. 45) 'sok száz évvel ezelőtt az említett völgyben egy kis tó állt tiszta ezüstszín vízzel5 . Vö. kaksikarva (hevonen) 'skimmeF (LÖNN.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom