Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Beke Ödön: Finnugor mondattani adalékok 1
FINNUGOR MONDATTANI ADALÉKOK. 15 sunsen: man jqmés qlei\ man Uül'sitj áléi 'nézd meg ezeket, vájjon jól élnek-e, vagy rosszul élnek' II. 309 | najanl man yqmi urél jiw, man yqni urél jiw: tan akw-müs at va'ikanl 'úriasszonyaik pedig, hogy hason feküdve jön-e, vagy hanyatt feküdve jön-e, azt ők, a kedvesek, éppen nem tudják' IY. 60 | am man ta janit sori qnée'im, ti janit va'il noléytakém? man lü-sori, man mis-sort qnée'im ? ! cavagy micsoda nagy bendőm van nekem, hogy olyan nagy erővel fáradozom ? Vájjon lóbendőm, vagy tehénbendőm van?!' IV. 140 | KL. kwálém ötér-keum man iéi-nak at ¥ansés, mán k*wqlt-nák at tfansés ?! c házam gazdaura vájjon éjjeli büntetésokot nem ismert-e, vagy reggeli büntetésokot nem ismert [hogy az istenek bűneiért így sújtották]' IV. 104 | KL. mán tép jani nusán pátsen, mán tép jani nusán at patsen ? vájjon ételnek nagy szükségébe estél, avagy nem estél ételnek nagy szükségébe?' IV. 115 ||E. aském man kátá patém saylin ma '/antés, man la'ila patém vqnyán mayqntés 'atyuskám, talán melyen kezével esett el, oly dombos földet talált, talán melyen lábával esett el, oly gödrös földet talált' IV. 200. II. Az a-man kötőszó csakis kérdésekben használatos; pl. E. taw joyti, a-man at'? cjön-e ő, avagy nem? MŰNK. VogNyjár. 35. Párosan: lui qid Ás-völ' pattan susskeuiv-ert a man yqtél pokaps, a man ét-pos yulils, jortal sam at lapi c az alszegi Obforduló végire amint nézünk: nap bontakozik-e elő, avagy holdvilág merül föl, a szem sehogysem bírja el [fényét]' VogNGy. II. 63 ( ti sisi' minámém porát aman tarmén yatél qls, aman posin yqtel qls, akw' müs at vailém fezen visszafelé való mentem idején vájjon sötét nap volt-e, avagy fényes nap volt-e, egykép nem tudom' IV. 33. || aman tálá-ke tála süt qls, aman tuwá-ke tuwá sát qls kériy pákw-sam janit üsán jüw ti joytés 'talán tele hét télen át tartott (volt), talán nyara hét nyáron át tartott (volt), héjas czirbolyamogyorószem nagyságú városába ím visszaérkezett' IV. 227. Az aman és man együtt is előfordulhat; pl. É am sormém joytés, aman árim-piyém sormá joytés; man as manér vármél! f *az én halálom jött-e el, vagy leányom-fiam halála jött-e el, vagy micsoda dolog [történik]?! IV. 170 | taw man tqwlél mineV, aman latiéi minei', man qs qli, tü ti joytst^ cugyan
